Ősi mamutmaradványok kerültek napvilágra a Duna medréből Bulgáriában, miután a folyó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt. A felfedezésről szerdán számolt be a BTA bolgár hírügynökség, kiemelve a nyári hőhullámok és az Európa-szerte tapasztalható tartós aszály okozta környezeti változások következményeit. A leletre egy helyi lakos figyelt fel Orjahovo város közelében, Bulgária északnyugati részén, ahol a folyó medre jelentősen szabaddá vált a csökkenő vízállás miatt.
A megtalált csontokra a helyiek figyeltek fel először, majd alaposabb megvizsgálásuk után értesítették a közeli Rusze város Regionális Történeti Múzeumát. A múzeum igazgatója, Nikolaj Nenov, a BTA-nak nyilatkozva megerősítette, hogy a helyszínre küldött szakértők egy alsó állkapcsot, két agyarat és egy valószínűsíthető bordacsontot azonosítottak. A leletek pontos eredetének és korának megállapítása érdekében a csontokat csütörtökön elszállítják további vizsgálatokra. Ez a folyamat kulcsfontosságú ahhoz, hogy a tudósok részletesebb információkat szerezzenek a mamut fajáról és a maradványok keletkezésének körülményeiről.
Nikolaj Nenov professzor hangsúlyozta, hogy bár a felfedezést nem nevezné szenzációnak, minden ilyen ősi maradvány rendkívül fontos a tudomány számára. A további vizsgálatok reményt adnak arra, hogy pontosabb képet kapjunk az egykori élővilágról és a régió geológiai múltjáról. A múzeum igazgatója elmondta, hogy a maradványok kiemelését és a múzeumba szállítását követően várhatóan több információval szolgálhatnak majd arról, hogy pontosan milyen fajhoz tartozott a mamut, és milyen egyéb részleteket árulnak el a megtalált csontok.
Az előzetes feltételezések szerint a leleteket nem a folyó sodorta a jelenlegi helyére. Ez a megállapítás azért különösen fontos, mert a múzeum igazgatója szerint a térségben korábban is találtak már hasonló maradványokat, amelyeket általában kotrógépekkel emeltek ki a folyami üledékből. A mostani eset azonban eltérő, mivel a megtalált csontdarabok egy helyen, koncentráltan helyezkednek el. Ez a jelenség arra utalhat, hogy az állat nagy valószínűséggel ezen a helyen pusztult el, és maradványai in situ, vagyis eredeti helyükön konzerválódtak. Nenov professzor szerint régóta úgy vélik, hogy a terület egykor mocsaras vidék lehetett, amely ideális élőhelyet biztosított a mamutok számára több ezer évvel ezelőtt.
A Duna vízszintjének rekordalacsonyra csökkenése az elmúlt hetekben az Európa-szerte tapasztalható súlyos aszály és a tartós hőhullámok közvetlen következménye. Ez a jelenség nem csupán Bulgáriát érinti, hanem más fontos európai folyókat is, mint például a Tiszát. A szárazság és a vízszintcsökkenés másutt is hasonló régészeti felfedezésekhez vezetett. Múlt hétvégén a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum számolt be arról, hogy a Tisza folyóban, egy mamutvadászat során, egy gyapjas mamut felső fogára bukkantak. Ezek a felfedezések rávilágítanak arra, hogy a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek nemcsak ökológiai, hanem régészeti szempontból is jelentős következményekkel járnak, feltárva a múlt rejtett kincseit.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása