A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt Románia egyetlen atomerőműve, a cernavodăi létesítmény mindkét működő blokkját leállítják. Az 1-es blokkot július 28-án, a 2-es blokkot pedig július 30-án kapcsolták le az országos hálózatról. Ez az intézkedés mintegy 1400 megawattnyi kapacitás kiesését jelenti, ami Románia teljes villamosenergia-termelésének körülbelül 20 százalékát adja, komoly kihívás elé állítva az energiaellátást.
A román energiaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a 2-es blokk leállítása ellenőrzött módon, előre tervezetten történt. A döntést a Duna kedvezőtlen hidrológiai helyzete és a súlyos aszály okozta rendkívül alacsony vízállás indokolta, amely veszélyeztetné a hűtőrendszerek hatékony működését. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a lakossági és vállalati fogyasztók áramellátását nem érinti a leállás, mivel a kieső termelést más forrásokból, például hőerőművekből vagy importból, teljes egészében pótolják.
Az erőművet üzemeltető Nuclearelectrica vállalat folyamatosan figyeli a Duna vízszintjét és a kapcsolódó hidrológiai paramétereket. A vállalat közlése szerint a leállításra az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet legfrissebb előrejelzései alapján került sor, megelőző jelleggel. A cél a nukleáris biztonsági tartalékok megőrzése, amennyiben az alacsony vízálláshoz kapcsolódó paraméterek megközelítik az engedélyezett működési határértékeket, garantálva a létesítmény integritását.
Ez az első alkalom a cernavodăi atomerőmű történetében, hogy mindkét működő blokkját egyszerre, önkéntes és megelőző intézkedésként állítják le a környezeti tényezők miatt. Aszály miatt legutóbb 2003-ban történt teljes leállás, akkor azonban még csak az 1-es blokk üzemelt, így a mostani helyzet példátlan. A létesítmény 2026 májusában is kiesett a termelésből, de az egy tervezett karbantartás és egy transzformátorhoz kapcsolódó műszaki hiba együttes következménye volt, nem pedig hidrológiai ok.
A cernavodăi erőmű 1-es blokkját 1996-ban, a 2-es blokkot pedig 2007-ben helyezték kereskedelmi üzembe, azóta stabilan hozzájárulnak Románia energiaellátásához. A két CANDU típusú reaktor egyenként valamivel több mint 700 megawattos teljesítménnyel rendelkezik, így együttesen jelentős, mintegy 1400 megawattos kapacitást képviselnek. Ezek a blokkok kulcsfontosságúak Románia energiafüggetlensége szempontjából, normál körülmények között az ország villamosenergia-termelésének jelentős részét adják.
A Duna rendkívül alacsony vízállása nem csupán Romániában okoz fennakadásokat, hanem a régió más országaiban is, így Magyarországon is súlyosan érinti az atomenergia-termelést. A folyó kritikus szintje közvetlenül befolyásolja az atomerőművek hűtővíz-ellátását, ami alapvető fontosságú a reaktorblokkok biztonságos és hatékony üzemeltetéséhez. Az ilyen mértékű vízszintcsökkenés rávilágít az éghajlatváltozás, az aszályok és a vízhiány energiaellátásra gyakorolt növekvő hatására, sürgetve a fenntartható megoldásokat.
A paksi atomerőmű esetében az MVM közlése szerint július 29-én délután megkezdték a 3. blokk leállítását, miután a Duna vízszintje Paksnál mínusz 118 centiméterre süllyedt, ami rekordalacsony értéknek számít. Ez a döntés több lépcsőben végrehajtott teljesítménycsökkentést követett, melynek során már korábban is beavatkozni kellett a termelésbe. Július 27-én az 1. blokk termelését 254 megawattal mérsékelték, majd egy nappal később a 3. blokk teljesítményét is 237 megawattal csökkentették, mielőtt teljesen leállították volna a blokkot.
A paksi erőmű a Dunából biztosítja a reaktorblokkok hűtéséhez szükséges vizet, és az alacsony vízállás miatt jelentősen csökken a hűtővíz-csatornába jutó víz szintje. A vízkivételi szivattyúk biztonságos működéséhez meghatározott minimális vízszintre van szükség, melynek hiánya indokolja a termelés korlátozását és a blokkok leállítását. A 3. blokk leállítása után már csak a 2. és a 4. blokk működik közel teljes kapacitással, az 1. blokk pedig nagyjából fél teljesítményen üzemel, jelentősen csökkentve az erőmű összteljesítményét.
Az atomerőmű termelése így várhatóan mintegy 1200 megawattra, vagyis a névleges kapacitás körülbelül 60 százalékára csökken Magyarországon, ami komoly kihívást jelent az ország energiaellátásában. Mindkét országban az illetékes hatóságok, mint a Nuclearelectrica és az MVM, folyamatosan figyelemmel kísérik a Duna vízszintjének alakulását és az időjárási előrejelzéseket. A reaktorok újbóli hálózatra kapcsolása a biztonságos üzemeltetési feltételek helyreállásától és a Duna vízszintjének emelkedésétől függ.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása