Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett Bulgária és Ciprus külügyminisztereivel, Veliszlava Petrova-Csamovával és Konsztantinosz Kombosszal, hogy óva intse országaikat az amerikai katonai műveletek Irán elleni felhasználásától. Teherán már több alkalommal is figyelmeztette azokat a nemzeteket, amelyek területükről lehetővé teszik az Egyesült Államok Irán elleni akcióit, „következményekre” hívva fel a figyelmet.
A bolgár külügyminiszterrel folytatott beszélgetés során Aragcsi sürgette Szófiát, hogy vizsgálja felül azt a korábbi döntést, amely engedélyezi amerikai katonai repülőgépek ideiglenes állomásoztatását a Bezmer légitámaszponton. Az iráni diplomácia vezetője a bolgár parlament július 22-i jóváhagyását, amely legfeljebb nyolc amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgép július 24. és október 1. közötti telepítését tette lehetővé a Bezmer légitámaszponton, az Iszlám Köztársaság elleni agresszió támogatásának nevezte. Kiemelte, hogy ez a lépés elfogadhatatlan, és ellentmond a két ország közötti hagyományosan jó viszonynak.
Aragcsi a beszélgetés során hivatkozott az ENSZ Közgyűlés 3314. számú határozatának 3. cikkelyére, amely az agresszió cselekményeit definiálja a nemzetközi jogban, és kimondja, hogy egy állam területének harmadik állam elleni agresszív cselekményekre való felhasználásának engedélyezése maga is agressziónak minősül. Az iráni külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Irán nem habozik megvédeni nemzeti biztonságát és érdekeit, és figyelmeztetett, hogy „bármely fél, amely bármilyen módon részt vesz Irán elleni katonai támadásban, viselnie kell a következményeket”.
Veliszlava Petrova-Csamova bolgár külügyminiszter válaszában felidézte a két ország közötti történelmileg jó kapcsolatokat, és kijelentette, hogy Bulgáriának nem áll szándékában részt venni semmilyen háborúban. Megerősítette Szófia elkötelezettségét a diplomácia és a regionális feszültségek enyhítése mellett. Rumen Radev bolgár miniszterelnök korábban teljes mértékben kizártnak nevezte, hogy Bulgária területét közel-keleti katonai műveletekhez használnák fel, hozzátéve, hogy az esetlegesen náluk állomásozó amerikai KC-135-ös légi utántöltő gépek és a mintegy 250 fős kontingens csupán logisztikai célokat szolgálnának.
A ciprusi külügyminiszterrel, Konsztantinosz Kombosszal folytatott telefonbeszélgetésében az iráni diplomácia vezetője annak fontosságát emelte ki, hogy meg kell akadályozni a szigetország területén lévő külföldi támaszpontok Irán elleni támadásokhoz való felhasználását. Kombosz külügyminiszter megerősítette, hogy Ciprus felvette a kapcsolatot Nagy-Britanniával annak biztosítása érdekében, hogy a ciprusi területen lévő brit bázisokat ne használják fel semmilyen ország ellen.
Cipruson két brit katonai támaszpont is működik, amelyek közül az egyik Akrotiriben található. Ezt a bázist március elején iráni drón találta el, miután Izrael és az Egyesült Államok légicsapásokat indított az Iszlám Köztársaság ellen. Nagy-Britannia már az iráni konfliktus korai szakaszában hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok hadereje brit támaszpontokat használhasson az iráni rakéták elleni védekező csapásokhoz. Ezt a megállapodást júliusban az új brit miniszterelnök, Andy Burnham is fenntartotta.
Teherán ismételten hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog értelmében minden olyan állam, amely lehetővé teszi területének felhasználását egy harmadik fél elleni agresszióra, maga is az agresszió részévé válik, és viselnie kell a tettei következményeit. Az iráni külügyminiszter figyelmeztetései a regionális feszültségek további eszkalációjának elkerülését célozzák, és egyértelmű üzenetet küldenek a szóban forgó országoknak a semlegesség fenntartásának fontosságáról egy esetleges konfliktusban.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása