Az országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) működésével kapcsolatban végzett felmérés eredményei szerint a magyar gazdák többsége nem támogatja annak fenntartását. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) felkérésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által elvégzett reprezentatív felmérésbe ötezer gazdát vontak be, akiknek 66,1 százaléka a rendszer leállítása mellett foglalt állást.
A felmérés, amelyet statisztikai módszerekkel, növénykultúránként és megyénként is reprezentatív módon jelöltek ki, jelentős regionális különbségeket tárt fel. Míg a Dunántúl több megyéjében a gazdák többsége a JÉGER további működését támogatta, addig az Alföld számos térségében a leállítás mellett érveltek. Példaként említhető Vas megye, ahol a megkérdezettek 65,5 százaléka, Somogyban 55,7 százaléka, Baranyában 52 százaléka, míg Zalában 50,5 százaléka támogatta a rendszer üzemeltetését.
A minisztérium a gazdák véleményére alapozva hozta meg döntését, miszerint a jégkármérséklő rendszer továbbra is üzemel azokban a megyékben, ahol a többség a fenntartását kérte. Azokon a területeken viszont, ahol a gazdák többsége a leállítás mellett döntött, a rendszert nem indítják be. A döntést Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter jelentette be közösségi oldalán.
Ahol a JÉGER tovább működik, ott jelentősen szigorodnak az üzemeltetési feltételek. Korábban már 50-60 százalékos jégeső-valószínűség esetén is elindították a generátorokat, mostantól azonban a rendszer csak akkor kapcsol be, ha a HungaroMet legalább 80 százalékos valószínűséggel jelez jégesőt. Ez a változtatás azt jelenti, hogy a JÉGER kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe.
A jégkármérséklő rendszer körüli vita az idei rendkívüli aszály miatt éleződött ki. Sok gazdálkodóban merült fel a kérdés, hogy lehet-e összefüggés a JÉGER működése és a csapadékhiány között. Ennek következtében civil kezdeményezések és petíciók is indultak a rendszer leállítását és független vizsgálatát követelve. Egyes esetekben a talajgenerátorok kezelőit még halálos fenyegetések is érték.
A szakmai szervezetek és a meteorológiai szakemberek ugyanakkor továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az ezüst-jodidos rendszer csökkentené a csapadék mennyiségét vagy aszályt okozna. A JÉGER célja kizárólag a jégszemek méretének mérséklése a zivatarfelhőkben, ezzel csökkentve a mezőgazdasági, lakossági és egyéb anyagi károkat.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium tudományos testületet hoz létre a JÉGER rendszer működésének és hatásainak független vizsgálatára. A testület feladata lesz megvizsgálni, hogy az ezüst-jodidos beavatkozásnak lehet-e hatása a csapadékra és a környezetre. A NAK korábbi számításai szerint a rendszer működtetésére fordított minden egyes forint körülbelül 33 forintnyi termelési értéket védhet meg, éves szinten mintegy 66 milliárd forintot. A JÉGER bevezetése óta jelentősen csökkent a bejelentett jégkáros területek nagysága. A NAK emellett nyilvánossá tette a rendszer bekapcsolási adatait és a működésével kapcsolatos hatástanulmányokat is.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása