A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén a NASA űrhajósai egy rendkívül szokatlan anyagot állítottak elő. A mikroszkóp alatt vizsgált képződmény inkább egy apró szoborra emlékeztet, mintsem egy természetes úton keletkezett ásványra. Ez a piramisszerű, lépcsőzetes szerkezet a tudósok szerint a mikrogravitáció egyedi hatásának köszönhető.
Don Pettit, a NASA űrhajósa július 18-án osztott meg képeket és videókat a jelenségről, melyeken kálium-klorid kristályok növekedése látható a Föld körüli pályán uralkodó, szinte súlytalan környezetben. A kálium-klorid, egy közönséges só, a Földön jellemzően kocka alakú kristályokat alkot, melyek a gravitáció hatására leülepednek. Ezzel szemben a mikrogravitációban a kristályok elsősorban a széleikből és sarkaiból fejlődnek, a közepük üregessé válik, létrehozva a különleges piramisszerű formát.
Ez a jelenség nem kizárólag a kálium-kloridra jellemző, az étkezési só is hasonlóan viselkedik. Növekedése során új sarkok megjelenésével változtatva irányt és mintázatot, meglepő struktúrákat hoz létre.
A Nemzetközi Űrállomás az emberiség egyik legfontosabb anyagtudományi laboratóriuma, ahol a mikrogravitációt és a világűr szélsőséges körülményeit, mint az extrém hőmérsékletet, a vákuumot és az UV-sugárzást, használják fel új anyagok fejlesztésére és meglévők tesztelésére. A Materials International Space Station Experiment (MISSE) kísérletsorozat keretében mintákat, például fóliákat és szöveteket helyeznek el az űrállomás külsején. Az így szerzett adatok hozzájárultak a SpaceX Dragon kapszula hővédő bevonatának és az új űrruhák anyagainak fejlesztéséhez, valamint az űrben tartós epoxigyanták tesztelése lehetővé teszi könnyebb és biztonságosabb folyékony-hidrogén tartályok gyártását a Mars-utazásokhoz.
A gravitáció hiánya alapvetően megváltoztatja az anyagok viselkedését, befolyásolva olvadásukat és kristályosodásukat. A Földön a különböző sűrűségű anyagok hajlamosak leülepedni vagy buborékokat képezni, míg az ISS mikrogravitációs környezetében a felületi feszültség dominál. Ez a jelenség sokkal tisztább ötvözetek, hibátlan félvezető kristályok és optikai szálak előállítását teszi lehetővé.
A gravitáció nélkül növesztett anyagok gyakran kevesebb hibával és ideálisabb szerkezettel jönnek létre, ami segíthet a félvezetők és más anyagok földi gyártási folyamatainak finomításában.
Az ISS űrhajósai idejük jelentős részét olyan tudományos kísérletek elvégzésével töltik, amelyek a Földön szinte kivitelezhetetlenek lennének. Nemrégiben az űrállomás korszerűsített Hideg Atom Laboratóriumában sikerült létrehozni és tanulmányozni az anyag egy nehezen megfogható ötödik halmazállapotát, a Bose-Einstein kondenzátumot. Tavaly emellett azt is elemezték, hogyan élnek tovább a Földön az ISS külsején növekedő, űrnek kitett mohaspórák, aláhúzva az űrállomás egyedülálló szerepét a tudományos felfedezésekben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása