Divinyi Zsombor, akit korábban az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói posztjára választottak ki, bejelentette, hogy nem tölti be a pozíciót. Döntését azután hozta meg, hogy a személye körüli heves politikai viták kereszttüzébe került. Egy írásos nyilatkozatban reagált a róla megjelent állításokra, határozottan cáfolva, hogy bárkinek is strómanja lenne.
Divinyi Zsombor a Telexhez eljuttatott nyilatkozatában részletesen kitért az őt ért vádakra és a kialakult helyzetre. Kijelentette, hogy nem volt felkészülve arra, hogy egy hivatali pozícióra való jelentkezése politikai csatározások eszközévé váljon. Hangsúlyozta, hogy nem erre a szerepre jelentkezett, és nem is tölti be a főigazgatói posztot.
A nyilatkozatában Divinyi határozottan tagadta, hogy valaha is bárkinek a strómanja lett volna. Kifejtette, hogy cégét saját forrásból, piaci alapon alapította, és a közbeszerzéseket is tisztességes versenyben nyerték el. Az ellene felhozott állításokat valótlanoknak minősítette, és jelezte, hogy jogi lépéseket tesz azok megfogalmazóival szemben.
Az ügy előzményei július elejére nyúlnak vissza, amikor Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés házelnöke bejelentette Divinyi Zsombor kiválasztását a főigazgatói posztra. A házelnök akkor kiemelte, hogy a 94 pályázó közül egy többkörös, HR-szakértők által támogatott kiválasztási folyamat során találták meg a szakmailag és emberileg is legalkalmasabb jelöltet. Divinyi történész, politológus és közgazdász végzettséggel rendelkezik.
A bejelentés után több mint három héttel Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő a közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést. Ebben egy hozzá eljutott névtelen levélre hivatkozva azt állította, hogy Divinyi egy "NER-es kislovag" és "Tiborczék egyik táskás embere". Hadházy saját bevallása szerint sem tudta ellenőrizni a levélben foglalt állításokat, és Divinyit sem kereste meg a közzététel előtt.
Nem sokkal Hadházy bejegyzése után Magyar Péter is reagált az ügyre a Facebookon. Egy Hankó Balázst is említő posztjában általánosságban arra hívta fel a figyelmet, hogy a "maffia másod- és harmadrendű kiszolgálói ne tudjanak átzsilipelni", mert ez a rendszerváltás hitelességének kérdése. Később a 24.hu vette észre, hogy Magyar Péter Hadházy Divinyiről szóló posztja alá is kommentelt, ahol azt írta: "Divinyi Zsombor tudomásom szerint nem lett állományba véve. És szerintem nem is lesz. Házelnök asszony fog erről tájékoztatást adni".
Forsthoffer Ágnes házelnök szintén a közösségi médiában fejezte ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. Kiemelte, hogy becsüli a tényeken alapuló, objektív újságírást. Ezzel szemben elítélte azokat a közösségi média posztokat, amelyek a valóság vizsgálatát mellőzve politikai botrány keltésére alkalmasak.
Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói posztja kulcsfontosságú szerepet tölt be a törvényhozás működésében, hiszen a hivatal felelős a parlamenti munka zavartalan adminisztratív és szakmai hátterének biztosításáért. Egy ilyen magas rangú pozíció betöltése körüli vita rávilágít a közéleti kinevezések átláthatóságával és a politikai befolyással kapcsolatos aggodalmakra. A közösségi média térnyerése új dimenziót ad az ilyen ügyeknek, ahol ellenőrizetlen információk is gyorsan terjedhetnek és befolyásolhatják a közvéleményt.
A stróman vádak, még ha cáfolják is őket, súlyosan ronthatják az érintett személy és az intézmény hitelességét. Ez az eset is megmutatja, hogy a politikai szereplők nyilatkozatai és a közösségi média bejegyzései milyen gyorsan eszkalálhatnak egy személyi kérdést országos politikai vitává. A házelnök által hangsúlyozott "szakmailag és emberileg legalkalmasabb jelölt" kiválasztásának folyamatát is beárnyékolhatja, ha a nyilvánosságban a politikai szálak kerülnek előtérbe.
Divinyi Zsombor visszalépésével az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói posztja továbbra is betöltetlen marad. A házelnök, Forsthoffer Ágnes várhatóan tájékoztatást ad majd a további lépésekről, ahogy azt Magyar Péter is jelezte. Divinyi bejelentett jogi lépései a valótlan állítások megfogalmazóival szemben újabb fordulatot hozhatnak az ügyben.
Az eset rávilágít a politikai kinevezések körüli feszültségekre és a közösségi média felelősségére az információk terjesztésében. A jövőben várhatóan fokozott figyelem kíséri majd a hasonló pozíciók betöltését, különösen a politikai szereplők és a nyilvánosság részéről. A vita tovább gyűrűzhet a politikai diskurzusban, befolyásolva a közbizalmat és az intézmények integritásába vetett hitet.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása