Egy friss kutatás rávilágított az étrend és a szív egészsége közötti szoros kapcsolatra, különös tekintettel a szívritmuszavar, azaz pitvarfibrilláció kialakulásának kockázatára. Az eredmények szerint bizonyos népszerű élelmiszerek, mint a tojássárgája, a marha- és sertéshús, valamint a máj, hozzájárulhatnak egy olyan vegyület, a trimetilamin-N-oxid (TMAO) szintjének emelkedéséhez a szervezetben. Ez a vegyület pedig összefüggésbe hozható a szív rendszertelen működésével és akár stroke kialakulásával is.
A Cleveland Clinic kutatói jelentős felfedezést tettek, miszerint a pitvarfibrillációban szenvedő betegek vérében magasabb koncentrációban mutatható ki a TMAO. Ez az anyag a bélrendszerben keletkezik a karnitin és a kolin emésztése során, melyek bőségesen megtalálhatók a fent említett élelmiszerekben. A Journal of Clinical Investigation című szaklapban publikált tanulmány során mintegy 5000 vérsejt vizsgálata igazolta, hogy a magasabb TMAO-szinttel rendelkezők körében 70 százalékkal nagyobb volt a pitvarfibrilláció kialakulásának esélye. Fontos megjegyezni, hogy ezt a kockázatnövekedést a kutatók függetlennek találták az olyan ismert tényezőktől, mint az életkor, a magas vérnyomás vagy az elhízás.
A pitvarfibrilláció egy olyan állapot, melyben a szív rendszertelenül és kaotikusan ver, jelentősen növelve a stroke és más szív- és érrendszeri problémák kockázatát. A TMAO, vagyis trimetilamin-N-oxid, egy olyan szerves vegyület, amely a bélbaktériumok anyagcseréjének melléktermékeként jön létre. Amikor az emberi szervezet olyan tápanyagokat, mint a kolin és a karnitin, emészt, a bélflóra bizonyos tagjai átalakítják ezeket TMAO-vá. A kolin különösen nagy mennyiségben van jelen a tojássárgájában, míg a karnitin a vörös húsokban, például a marha- és sertéshúsban, valamint a májban található meg. Korábban a pitvarfibrilláció kezelése elsősorban a tünetek enyhítésére összpontosított, azonban a mostani eredmények új utakat nyithatnak a megelőzés és a kezelés terén.
Robert Koeth, a Cleveland Clinic elektrofiziológusa és a tanulmány vezető szerzője szerint az új adatok azt sugallják, hogy az étrenden keresztül történő beavatkozás sokkal korábban is lehetséges lenne a pitvarfibrilláció megelőzésében. Ez a megközelítés eltér a jelenlegi, főként a már kialakult tünetek kezelésére fókuszáló terápiáktól. A kutatók egereken végzett kísérletei is alátámasztották ezt az összefüggést. Azok az állatok, amelyek magasabb TMAO-szintet eredményező étrendet kaptak, hamarabb fejlesztettek ki pitvarfibrillációt, mint a normál étrenden tartott társaik. Sőt, az extra kolinnal kiegészített étrend még tovább gyorsította a betegség kialakulását az egereknél, megerősítve a kolin és a TMAO közötti közvetlen kapcsolatot. Ez a kutatás újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a bélrendszerünk és a szívünk egészsége szorosan összefügg, egy "újszerű kapcsolatot" teremtve a bélmikrobiom és a szívritmuszavar között.
A kutatás eredményei nemcsak a táplálkozási szokások felülvizsgálatára ösztönözhetnek, hanem új gyógyszerfejlesztési irányokat is kijelölnek. A jövőben olyan gyógyszerek is készülhetnek, amelyek célzottan gátolják a bélbaktériumok kolinból történő TMAO-termelését. Egereken már teszteltek egy iodometilkolin nevű kísérleti szert, amely késleltette a pitvarfibrilláció kialakulását, bár embereken történő alkalmazása még további kutatásokat igényel. A pitvarfibrilláció komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában, amit egy 2024-es dán tanulmány is megerősít. A British Medical Journalban megjelent kutatás szerint a pitvarfibrillációban szenvedők mintegy 40 százaléka élete során szívelégtelenséget tapasztal, és körülbelül 20 százalékuknál fordul elő stroke. Ezek a statisztikák hangsúlyozzák a megelőzés és a korai beavatkozás fontosságát, melyben az étrendnek kulcsszerepe lehet.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása