A közelmúltban kiéleződött amerikai-iráni feszültségek közepette a jemeni húszi lázadók bejelentették a Vörös-tenger stratégiai fontosságú szorosának, a Báb el-Mandebnek blokádját Szaúd-Arábia ellen. Ezt követően két szaúdi olajtankert is megtámadtak, tüzet okozva az egyik hajón. Az események jelentős bizonytalanságot szültek a globális olajpiacon, azonnali áremelkedést kiváltva.
A húszik hétfőn jelentették be a Szaúd-Arábia elleni vörös-tengeri blokádot, amit a szaúdiak által támogatott erők Szanaa repülőtere elleni légicsapására válaszul hajtottak végre. A lázadók Szaúd-Arábiát tették felelőssé a támadásért, majd visszalőttek a szaúdi Abha repterére. E-mailekben figyelmeztették a hajózási szállítmányozókat a Vörös-tengeri hajózás veszélyeire.
Szerdán a húszik elismerték két szaúdi olajtanker, az Encelia és a Layla megtámadását, állításuk szerint azok megsértették a tengeri blokádjukat. A szaúdi hírügynökség (SPA) megerősítette, hogy az Enceliát drónokkal és rakétákkal támadták meg a Vörös-tengeren, tüzet okozva a hajó orrában, de személyi sérülés nem történt. A brit tengeri kereskedelmi szervezet (UKMTO) is beszámolt egy szaúdi tanker elleni lövedékes támadásról, mely szintén tüzet okozott, és a nemzetközi tengerjog megsértésének minősült.
Az események egy tizenhárom napos amerikai-iráni oda-vissza csapássorozatot követnek, amely július 7-én kezdődött, és amely során Irán amerikai érdekeltségeket és Öböl-országokat is célzott. Donald Trump amerikai elnök pénteken leállította a további támadásokat, de jelezte, hogy a lehetősége megvan az újrakezdésre vagy fokozásra, bár a megállapodást tartaná okosabb stratégiának. Irán nemcsak a Hormuzi-szoros lezárásával igyekszik gazdasági nyomást gyakorolni Washingtonra, hanem jemeni szövetségeseik, a húszik révén a Báb el-Mandeb szorosban végrehajtott támadásokkal is.
A húszik egy Iránnal szövetséges jemeni síita lázadószervezet, amely az Arab Tavasz forradalmi hullámaiból nőtt ki, és a jemeni polgárháború egyik fő hadviselőjévé vált. 2015-ös hadjáratukkal az ország nyugati, népesebb felét vonták irányításuk alá, ami kiváltotta Szaúd-Arábia beavatkozását a konfliktusba, egészen a 2022-es tűzszünetig. A húszik 2023-ban a gázai háborúba is beszálltak, és a 2025-ös amerikai támadássorozatig fenyegették a Vörös-tengeri hajózást, különösen az izraeli és amerikai érdekeltségű hajókat.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az irániak vonták be a húszikat ebbe a konfliktusba, amit az iráni rezsim sem titkolt teljesen. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament házelnöke, az X-en fenyegetően fogalmazott, miszerint ha Irán nem adhatja el olaját, akkor senki sem fog. A Reuters értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda parancsnokai és katonai tanácsadói érkeztek Jemenbe az elmúlt hónapban, drón- és rakétaalkatrészekkel, hogy kiképezzék a húszikat új fegyverrendszerek használatára.
A húszik szóvivője tagadta ezeket az állításokat, mondván, csak civilek utaztak a gépen. Az Institute for the Study of War (ISW) elemzőintézet szerint legalább hét kereskedelmi hajó módosította útvonalát a Vörös-tengeren. Ez az útvonal kulcsfontosságú az Ázsia és Európa közötti hajóforgalom számára, a globális kereskedelem 12-15 százaléka halad át rajta évente, így a blokád komoly gazdasági kockázatot jelent.
Donald Trump elnök reagált a húszik blokádjára, utalva korábbi beavatkozásokra, és „nagy katonai büntetést” helyezett kilátásba Irán és a húszik számára. A Reuters azonban arról számolt be, hogy az amerikai hadigépezet készleteit jelentősen leapasztotta az iráni háború. A húszik a múltban bizonyították alkalmazkodóképességüket, több szaúdi és amerikai légi hadjáratot is átvészeltek.
Jason Campbell, a Pentagon korábbi tisztviselője szerint az USA-nak nehézséget jelentene erőinek megosztása a két front között, több hadihajót vezényelve a jemeni partokhoz. Az amerikai védelmi minisztérium ugyanakkor közölte, hogy minden szükséges erőforrásuk megvan a beavatkozáshoz. Michael Mulroy, Trump első kormányának Közel-Kelet-szakértője szerint a húszik képessége és akarata a vörös-tengeri hajóforgalom akadályozására többszörösen bebizonyosodott, és sem Biden, sem Trump bombázásai nem tudták ezt végleg megtörni.
Az Iránra nehezedő amerikai blokád és a támadások újraindítása ugyanakkor megkérdőjelezi a húszik katonai utánpótlását. A Hormuzi-szoroshoz hasonlóan azonban viszonylag olcsó és könnyen gyártható drónokkal is komoly károkat és bizonytalanságot lehet okozni, amit a hajózási cégek már be is áraztak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása