Az NB I-ben már ezer mérkőzésen alkalmazták a videóbíró-rendszert (VAR), amelynek bevezetése óta az MLSZ részletes elemzést készített a tapasztalatokról. A rendszer a viták ellenére jelentősen hozzájárult a játékvezetői döntések pontosságának növeléséhez. Az elmúlt öt év adatai alapján a VAR-csapatok közel 19 ezer esetet ellenőriztek, de tényleges beavatkozásra mindössze 331 alkalommal volt szükség.
A videóbíró-rendszert a 2021-2022-es idénytől vezették be teljes körűen a magyar élvonalban. Az ezredik VAR-ral rendezett NB I-es mérkőzés a Ferencváros-Vasas vagy az ETO FC-Nyíregyháza összecsapás volt, melyek egy időben kezdődtek. Az MLSZ adatai szerint az ezer találkozó során a VAR-csapatok közel 19 ezer esetet vizsgáltak meg.
Ezen ellenőrzések kevesebb mint két százaléka, pontosan 331 alkalom vezetett tényleges beavatkozáshoz, amikor a pályán hozott döntést korrigálni kellett. Az ezer mérkőzés 71,2 százalékában egyáltalán nem volt szükség VAR-beavatkozásra. Ez azt jelenti, hogy tíz találkozóból több mint hét esetében a videóbíró folyamatosan ellenőrizte a játékot, de nem kellett módosítania egyetlen ítéletet sem.
A 331 beavatkozásból 234 alkalommal a játékvezető maga nézte vissza a jelenetet a pálya melletti monitoron, ezt nevezik On-Field Review-nak. További 97 esetben objektíven eldönthető szituációk miatt történt közvetlen korrekció, például leshelyzetek vagy a szabálytalanság helyének megállapítása során.
A nemzetközi szabályalkotó testület, az IFAB előírásai szerint a VAR csak bizonyos típusú, egyértelmű és nyilvánvaló hibák, illetve súlyosan elnézett esetek miatt avatkozhat be. Ezek közé tartoznak a gólokkal, büntetőkkel, közvetlen piros lapokkal és téves személyazonosítással kapcsolatos szituációk. A végső döntést minden esetben a mérkőzés játékvezetője hozza meg, a VAR-tól kapott információk vagy a pálya melletti visszanézés alapján.
A magyarországi beavatkozások csaknem fele, 152 eset (46 százalék) a büntetőterületen belüli eseményekhez kapcsolódott, mint például megítélt vagy elmaradt tizenegyesek. A gólszituációk a beavatkozások 27 százalékát tették ki, míg a közvetlen piros lapokkal kapcsolatos esetek aránya 15 százalék volt. Harminchat alkalommal egy gólt vagy büntetőt megelőző támadó birtoklási szakaszban történt szabálytalanság miatt kellett módosítani az ítéletet, és öt esetben téves személyazonosítás miatt volt szükség a videóbíró segítségére.
Az egyik leggyakoribb kritika a videóbíróval szemben, hogy a visszanézések miatt jelentősen elhúzódnak a mérkőzések. Az MLSZ összesítése szerint azonban az NB I-es találkozók átlagos időtartama az elmúlt öt évben mindössze 1,6-1,7 perccel emelkedett. Ez az adat már magában foglalja az ellenőrzések, a pálya melletti visszanézések és az újraindítások idejét is.
Az MLSZ adatai alapján ugyanakkor több mint 80 százalékkal csökkent azoknak a súlyos játékvezetői hibáknak a száma, amelyek befolyásolhatták egy mérkőzés végeredményét. A 2023-2024-es idényben az NB I-es játékvezetői ítéletek 98 százaléka helyes volt, és mindössze tizennégy súlyos hibát regisztráltak. Ezen hibák közül tizenkettő olyan kategóriába tartozott, ahol a VAR elvileg beavatkozhatott volna.
A tapasztalatok gyűjtésével a hosszabb ellenőrzések száma is csökkent. A rendszer első teljes idényében harminc, az átlagosnál hosszabb videóvizsgálatot jegyeztek fel, főként bonyolult leshelyzetek miatt. Az ilyen esetek száma azóta közel harminc százalékkal visszaesett.
Fontos megjegyezni, hogy a technológia nem jelent teljes garanciát a tökéletes döntésre. A videóbíró is csak a rendelkezésére álló kameraképekből dolgozhat, és ha egy eset takarásban történik, vagy a felvételek nem mutatják megfelelő szögből a jelenetet, a VAR sem képes hiányzó bizonyítékot teremteni. Emellett a szabálytalanságok intenzitásának és súlyosságának megítélése sok esetben továbbra is szubjektív marad, ami miatt a viták nem szűntek meg teljesen a futballban.
A rendszer hatása ugyanakkor a fegyelmi és eredményességi mutatókban is megjelent. A sárga lapok száma a 2021-2022-es idényben elért csúcspontjáról (978) 2023-2024-re 851-re csökkent. Ugyanebben az idényben 46,3 százalékkal kevesebb piros lapot osztottak ki, mint a korábbi összehasonlítási időszakban. A gólok száma közben nem esett vissza; a 2023-2024-es bajnokság 198 mérkőzésén 603 találat született, ami 3,04-es meccsenkénti átlagot jelentett, és rekordnak számított a tizenkét csapatos NB I 2015-ös bevezetése óta.
Öt év és ezer mérkőzés után a VAR tehát nem tette tévedhetetlenné a magyar játékvezetést, és a vitatott helyzeteket sem tüntette el. Az adatok alapján azonban viszonylag kevés tényleges beavatkozással, mérkőzésenként kevesebb mint két percnyi többletidő árán a korábbinál lényegesen több, a találkozók végkimenetelét is befolyásoló hibát sikerült kijavítani.
📰 Forrás: Origo — Eredeti cikk elolvasása