Ötven éve rendezték az 1976-os montreali nyári olimpiai játékokat, ahol Magyarország huszonkét érmet szerzett. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hagyományosan emlékezőtúrát szervezett a helyszínre az érmes sportolóknak, ahogy 2002 óta minden alkalommal. A túra során a magyar öttusázók, köztük Maracskó Tibor, felidézték az akkori eseményeket, különös tekintettel a sportágat megrázó botrányra.
Az 1976-os montreali olimpia öttusaversenyén egy példátlan csalás rázta meg a sportvilágot. A szovjet Borisz Onyiscsenko, aki már olimpiai bajnok volt csapatban, és egyéni aranyra vágyott, manipulált párbajtőrt használt a vívás során. A fegyver markolatában egy gomb volt elrejtve, amely szúrás nélkül is találatot jelzett az ellenfélnek, ezzel pontokat szerezve vagy elvéve.
A csalásra a brit csapat jött rá, akik már korábban gyanakodtak Onyiscsenko szokatlan találataira. Jim Fox és Adrian Parker, két brit öttusázó, májusban videóra vette Onyiscsenko mozgását, és tudatosan várták az olimpiát a leleplezésre. A szovjet-brit párbaj során, amikor Onyiscsenko ismét gyanús találatot jelzett, a britek azonnal cselekedtek.
Megragadták a szovjet sportoló fegyverét, megakadályozva, hogy lecserélje azt, majd a zsűri elé tárták az esetet. A hivatalos vizsgálat során a párbajtőr hegyét szabályosnak találták, de a markolat felvágása után egy sniccerrel egyértelműen bebizonyosodott a manipuláció. Onyiscsenkót azonnal kizárták a versenyből, és a szovjet csapatot is diszkvalifikálták.
A magyar férfi öttusacsapat, Kancsal Tamás, Maracskó Tibor és Sasics Szvetiszláv összeállításban, nagy reményekkel érkezett Montreálba. Egy évvel korábban, 1975 novemberében világbajnoki címet szereztek Mexikóvárosban, Kancsal egyéniben ezüstérmes, Maracskó pedig negyedik volt. Ez a siker fokozott várakozást generált a montreali szereplésükkel kapcsolatban.
Az olimpia első tusája, a lovaglás, azonban már hozott nehézségeket. Kancsal Tamás egy nehezen kezelhető lovat kapott, és az utolsó akadálynál leesett róla, ami jelentősen rontotta a csapat aranyéremre vonatkozó esélyeit. Maracskó Tibor visszaemlékezése szerint ekkor már csak a csoda segíthetett a magyaroknak.
A vívásban történt Onyiscsenko kizárása aztán teljesen átrendezte az erőviszonyokat, a szovjetek esélyei elszálltak. Onyiscsenko a csalással valószínűleg egyéni olimpiai aranyat akart szerezni, amit négy évvel korábban Balczó András futásával vett el tőle Münchenben. A 38 éves szovjet sportoló utolsó olimpiáján szerepelt, ahol nagyot akart dobbantani, de végül méltatlanul, szégyenben távozott.
Az eset rávilágított a sportágban a vívás kiemelt jelentőségére, ahol egy tiszta találat akár harminc ponttal is gazdagíthatta a versenyzőt, ami másodperceket jelenthetett a futásban. A manipulált fegyver használata alapjaiban ásta alá a fair play elvét és a verseny tisztaságát. A botrány nemcsak az öttusa, hanem az egész olimpiai mozgalom hitelességét is megkérdőjelezte egy rövid időre.
A csalás leleplezése egyúttal a sportolói etika és a sportszerűség fontosságára hívta fel a figyelmet. A britek tudatos és kitartó munkája, amellyel dokumentálták és leleplezték a csalást, példaértékű volt. Az eset azt is megmutatta, hogy a technikai fejlődés, mint például a videókamera használata, hogyan segíthet a csalások felderítésében és a sport tisztaságának megőrzésében.
A magyar csapat számára a botrány ellenére is felcsillant a remény a futás előtt, hiszen a második helyen álltak. Végül azonban a britek kerültek az élre, és a magyaroknak pár pont hiányzott az ezüsthöz, ami elkeseredést okozott a végelszámolásnál. Maracskó Tibor egyéniben a tizenharmadik helyen végzett, és ő volt az egyetlen a csapatból, aki ötven évvel később részt vett a montreali megemlékezésen.
Borisz Onyiscsenkónak a csalás miatt azonnal el kellett hagynia az olimpiai falut és a várost. Radnóti László, a Magyar Rádió tudósítója szerint megszégyenülve, egy teherhajón utazott haza négy héten át, míg társai repülővel térhettek vissza. A kommunista párt vezetése, Leonyid Brezsnyevvel az élen, megdorgálta őt, amiért szégyent hozott a Szovjetunióra. Onyiscsenko később taxisofőrként dolgozott Kijevben, és bár a nemzetközi versenyektől örökre eltiltották, a szovjet színtéren még versenyezhetett volna.
Maracskó Tibor pályafutása a montreali olimpia után is folytatódott. Az 1980-as moszkvai olimpián a magyar csapat tagjaként ezüstérmet szerzett, egyéniben pedig az ötödik helyen zárt. 1982-ben vonult vissza, majd edzősködött Csepelen, később pedig a triatlonszövetség elnöke is lett.
Magánéletében is aktív volt, háromszor nősült, és disznóvágásai közéleti eseménnyé váltak, ahol sportolók és hírességek is megfordultak, mint például Balczó András és Détári Lajos. Az 1976-os montreali olimpia öttusaversenyének botránya máig emlékezetes marad, mint a sporttörténelem egyik legszégyenletesebb csalása.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása