Az év első felében Magyarország a feltörekvő kötvénypiacok egyik legkiemelkedőbb szereplője volt, jelentős hozamcsökkenést és forinterősödést produkálva. A kormányváltást követő időszakban a befektetők bizalma megnőtt, ami meredek hozamcsökkenésben nyilvánult meg. Az utóbbi hetekben azonban a korábbi lendület megtört, az állampapírok hozamai korrigáltak, ami a piaci szereplők körében is megosztottságot eredményezett a jövőbeni kilátásokat illetően.
A választásokat követő hónapokban a magyar kötvények jelentősen erősödtek, a tízéves hozam márciusban még 7% körül alakult, június végére azonban 5% közelébe esett vissza. Ez a szokatlanul gyors piaci mozgás azt jelezte, hogy a befektetők pozitívan értékelték a piacbarát politikai fordulatot és az euró bevezetésének lehetőségét. A magyar kötvények felülteljesítettek a fejlett piaci eszközökhöz képest is, a német-magyar hozamkülönbözet 4% feletti szintről 2,5% alá, az amerikai-magyar differencia pedig szinte teljesen eltűnt.
Az elmúlt hetekben azonban a magyar hozamok esése megtorpant, ami nagyrészt globális piaci folyamatokkal magyarázható, például a közel-keleti háború kiújulása miatti befektetői óvatossággal. A magyar állampapírok erős pozicionáltsága is hozzájárult az átlagosnál hevesebb reakcióhoz, hasonlóan a forint piacán tapasztaltakhoz. A Financial Times is kiemelte, hogy a JP Morgan feltörekvő piaci kötvényindexének 1%-os emelkedésével szemben a magyar forintkötvények 11%-os hozamot produkáltak az év eleje óta.
A befektetők a kormányváltást követően egyértelműen „megvették” a piacbarát magyar politikai fordulat és a közelgő euróbevezetés narratíváját. Ez a bizalom a hozamok meredek eséséhez vezetett, és a magyar kötvények felülteljesítettek más feltörekvő, sőt fejlett piaci eszközökhöz képest is. A Financial Times cikke szerint a globális feltörekvő piacon csak néhány ország – Kolumbia, Brazília és Egyiptom – helyi devizás állampapírjaival lehetett idén jobban keresni, mint a magyar piacon.
David Hauner, a Bank of America szakembere szerint tavasszal a magyar sztori kiemelkedő volt, de mostanra a piac „kicsit túlzsúfolt” lett, ami korlátozza a hozamok további esésének terét. Ez a túlzsúfoltság és az erős piaci pozíciók magyarázhatják a globális korrekcióra adott hevesebb magyar reakciót. A befektetők nagy része a forint és a magyar állampapírok mellett fogadott, ami az erősödésben és a visszapattanásban is megmutatkozott.
A magyar kötvénypiac kiemelkedő teljesítménye azt mutatja, hogy a nemzetközi befektetők jelentős bizalmat szavaztak Magyarországnak, különösen az eurókonvergencia-sztori fényében. Ez a bizalom azonban most próbatétel elé került a globális piaci bizonytalanságok és a hazai pozíciók telítettsége miatt. A hozamok megtorpanása és a korrekció rávilágít arra, hogy a piaci hangulat gyorsan változhat, és a befektetők óvatosabbá váltak.
A magyar tízéves hozam lengyel és cseh hozamszint alatti alakulása, valamint a fejlett piaci hozamkülönbségek szűkülése jelzi a befektetők magas elvárásait. Ez a felülteljesítés azonban fenntarthatósági kérdéseket is felvet, különösen, ha a fundamentális tényezők nem támasztják alá hosszú távon. A piac most azt figyeli, hogy az átmeneti megtorpanás után folytatódhat-e a pozitív trend, vagy a befektetők kiábrándulása következik be.
Pavel Mamai, a ProMeritum Investment Management szakértője szerint a mostani emelkedés csak átmeneti megtorpanás, és a hosszabb távú fundamentális kép nem változott Magyarországgal kapcsolatban. Véleménye szerint az euró konvergencia sztori még csak most kezdődött, és a német-magyar hozamkülönbség tovább szűkülhet, ha a kormány közeledik az euró bevezetéséhez. Mamai jó esélyt lát arra, hogy még az év vége előtt további 100 bázisponttal csökken a hozamkülönbség, majd a következő négy évben fokozatosan tűnhet el az euró bevezetéséig.
Nafez Zouk, az Aviva Investors elemzője ehhez hozzátette, hogy elsősorban a kormány hiteles költségvetési terve és a maastrichti kritériumok teljesítése felé való előrelépés csökkentheti még tovább a magyar hozamokat. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeni hozamcsökkenés nagymértékben függ a gazdaságpolitikai döntésektől és a konvergenciafolyamat hitelességétől. A piaci szereplők tehát továbbra is figyelik a kormányzati lépéseket és a makrogazdasági mutatókat, mielőtt véglegesen állást foglalnának a magyar kötvénypiac jövőjével kapcsolatban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása