A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a 2026-os világbajnokság befejezését követően alapos elemzés alá vonja a tornán bevezetett ivószünetek hatásait. Arsène Wenger, a FIFA technikai bizottságának vezetője elmondta, hogy az újítás nem mindenki körében aratott osztatlan sikert, és a visszajelzések alapján szükségessé vált a rendszer felülvizsgálata. Bár Wenger személyesen úgy látta, hogy az ivószünetek nem befolyásolták jelentősen a mérkőzések végkimenetelét, elismerte, hogy bizonyos körülmények között elengedhetetlenek voltak a játékosok hidratálása szempontjából.
Az ivószünetek a világbajnokság egyik legjelentősebb újítását jelentették. A szabály értelmében minden félidő közepén, kötelező jelleggel háromperces leállást rendeltek el, függetlenül az aktuális időjárási viszonyoktól, a hőmérséklettől vagy bármilyen egyéb környezeti tényezőtől. Ez a merev szabályozás azt célozta, hogy egységes keretek között biztosítsák a játékosok számára a frissítés lehetőségét, azonban a gyakorlatban számos kérdést vetett fel.
A kötelező szünetek lényegében negyedekre tördelték a hagyományosan két félidőből álló labdarúgó-mérkőzéseket, ami sokak szerint megtörte a játék ritmusát. Érdekes megfigyelés volt, hogy számos gól éppen az újraindulások után született, mivel a csapatoknak nehezebben sikerült visszatalálniuk a mérkőzés tempójába és koncentrációjába. Az újítás nem aratott osztatlan sikert a szakmai körökben sem. Marcelo Bielsa, az uruguayi válogatott szövetségi kapitánya például hevesen bírálta a bevezetett rendszert, míg Gianni Infantino, a FIFA elnöke természetesen a döntés mellett állt ki, védelmébe véve az ivószünetek létjogosultságát.
Wenger a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy különösen a fedett stadionokban, ahol a hőmérséklet és a körülmények kontrolláltabbak voltak, az ivószüneteknek kevésbé volt értelmük. Ennek ellenére a torna előtt úgy döntöttek a szervezők, hogy nem tesznek különbséget a mérkőzések között, és minden helyszínen, minden találkozón bevezetik a kötelező leállásokat. Ez az egységes megközelítés a torna integritását és a játékosok egyenlő feltételeit hivatott biztosítani, még ha bizonyos esetekben feleslegesnek is tűnt.
A FIFA technikai bizottsága még nem jutott végleges következtetésekre az ivószünetekkel kapcsolatban. Wenger ígéretet tett arra, hogy a világbajnokság tapasztalatait alapos, adatalapú elemzésnek vetik alá. Ennek célja, hogy pontosan felmérjék, milyen hatással volt a hidratációs szünet a játék dinamikájára, a játékosok teljesítményére és a mérkőzések kimenetelére. Az eredményekről a későbbiekben tájékoztatni fogják a nyilvánosságot, ami alapján dönthetnek a jövőbeni alkalmazásról.
A sajtótájékoztatón Wenger a világbajnokság logisztikai vonatkozásairól is kapott kérdéseket, különös tekintettel a Katarban és az Amerikai Egyesült Államokban rendezett tornák közötti különbségekre. Elmondta, hogy a két rendezés összehasonlíthatatlan ezen a téren.
Míg a katari világbajnokságon a távolságok rendkívül rövidek voltak, lehetővé téve, hogy Wenger csapata minden este ugyanabban az ágyban aludjon, addig az amerikai rendezés során ez nem volt megvalósítható a hatalmas távolságok miatt. A csapatoknak jelentős utazásokat kellett megtenniük a mérkőzések között. Ennek ellenére Wenger hangsúlyozta, hogy a sok utazás szerinte nem befolyásolta negatívan a mérkőzések minőségét. Kiváló színvonalú találkozókat láthattunk, és ezt az is bizonyítja, hogy a döntőbe jutott két csapat, Spanyolország és Argentína is jól teljesített, dacára a jelentős logisztikai kihívásoknak. A FIFA tehát elégedett volt a torna sportszakmai színvonalával, függetlenül a földrajzi adottságokból fakadó eltérésektől.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása