Tuzson Bence, a Fidesz országgyűlési képviselője és korábbi igazságügyi miniszter szombat este a Facebookon tett közzé nyílt levelet Sonnevend Pálhoz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatójához. Ebben a levélben arra kérte Sonnevendet, hogy utasítsa vissza a Tisza Párt alkotmánybírói jelölését. A Tisza-frakció korábban jelentette be, hogy Sonnevend Pált javasolja Hende Csaba helyére az Alkotmánybíróságba.
A Fidesz frakciója korábban már jelezte, hogy Hende Csaba eltávolítását illegitimnek tartja, és ezért nem vesz részt az új alkotmánybíró kinevezésében. Tuzson Bence nyílt levele is ezt az érvelést követte, hangsúlyozva a jogállamisági aggályokat.
Tuzson Bence levelében részletesen kifejtette álláspontját, mely szerint Hende Csaba alkotmánybírói megbízatásának idő előtti megszakítása jogellenes volt. A képviselő hangsúlyozta, hogy a 17. Alaptörvény módosítás hátrányos jogkövetkezményt kapcsolt Hende Csaba több mint húsz évvel korábban kezdődött parlamenti szolgálati idejéhez.
Tuzson érvelése szerint ez nem egy semleges, jövőre irányuló intézményi reform, hanem egy hivatalban lévő alkotmánybíró mandátumának lerövidítése, anélkül, hogy az érintett bármilyen kötelezettséget megszegett volna, vagy méltatlanná vált volna tisztségére. A volt miniszter felkérte Sonnevend Pált, hogy jogászként vegyen példát Polgár Juditról, és utasítsa vissza a felkérést.
Tuzson szerint, ha Sonnevend Pál elfogadja a jelölést, akkor illegitim alkotmánybíróvá válik. Ezt nem személyes vagy szakmai alkalmatlanságával indokolta, hanem azzal, hogy olyan helyet foglalna el, amelynek jogszerű megüresedése nem történt meg. A levélben kiemelte, hogy egy jogász felelőssége nem merül ki abban, hogy elfogadja a politikai többség által kínált formális lehetőséget, különösen igaz ez az Alaptörvény védelmének legfőbb szervében tisztséget vállalni kívánó személyre.
A Tisza Párt jelölése azután vált aktuálissá, hogy a 17. Alaptörvény módosítás értelmében Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása megszűnt. A módosítás a parlamenti szolgálati időre vonatkozó új szabályokat vezetett be, amelyek visszamenőleges hatállyal érintették Hende Csabát. A Fidesz frakciója a módosításra reagálva alkotmányjogi panaszt és normakontrollt is kezdeményezett az Alkotmánybíróságon, az alaptörvény módosítása miatt.
Álláspontjuk szerint Hende Csaba eltávolítása illegitim volt, így nem lehet legitim utódja sem. A Fidesz korábbi közleményében is megerősítette, hogy nem vesz részt az Alkotmánybíróság új tagjának kinevezésében, sem a jelölésben, sem a választásban. Tuzson Bence nyílt levele is ezt az érvelést követte, hangsúlyozva, hogy az Alkotmánybíróságra nem lehet hitelesen belépni egy hivatalban lévő alkotmánybíró önkényes eltávolításával megnyitott ajtón keresztül. Ezzel szemben Tarjányi Tamás korábbi cikkében azt állította, hogy Hende Csaba megválasztásakor sem felelt meg azoknak a könnyített jogszabályi feltételeknek, amelyek alapján alkotmánybíróvá lehetett válni.
Az ügy rávilágít az alkotmánybírói függetlenség, a jogbiztonság és a jogállami tisztesség alapvető kérdéseire. Tuzson Bence érvelése szerint egy alkotmánybíró jogellenes eltávolításának elfogadása aláássa az Alkotmánybíróság hitelességét és integritását. A levél hangsúlyozza, hogy Sonnevend Pál döntése történelmi felelősséggel jár, mivel azzal vagy megerősíti a jogellenesnek tartott helyzetet, vagy kiáll a jogállami elvek mellett.
A Fidesz álláspontja szerint a 17. Alaptörvény módosítás nem semleges intézményi reform, hanem egy konkrét személy mandátumának indokolatlan lerövidítése. Ez a helyzet precedenst teremthet a jövőre nézve, és megkérdőjelezheti az alkotmánybírói tisztség stabilitását és védelmét. A vita középpontjában az áll, hogy egy politikai többség milyen mértékben avatkozhat be az alkotmánybírók mandátumába, és milyen következményekkel járhat ez a jogállamiságra nézve.
A Fidesz frakciója továbbra is kitart amellett, hogy nem vesz részt az új alkotmánybíró jelölésében és megválasztásában, mivel a Hende Csaba helyére történő jelölést illegitimnek tartják. Ez a bojkott tovább élezheti a politikai feszültséget a kormánypárt és az ellenzéki Tisza Párt között az Alkotmánybíróság összetételével kapcsolatban. Sonnevend Pál döntése, hogy elfogadja-e a jelölést, jelentős hatással lehet a magyar jogállamiság megítélésére és az Alkotmánybíróság jövőbeli működésére.
Tuzson Bence nyílt levele egy szélesebb politikai kontextusba is illeszkedik. A képviselő a héten korábban Tusnádfürdőn tartott beszédében többek között bírákat és ügyészeket is „fenyegetett”, a bukás utáni felelősségre vonásra utalva. Ezek a kijelentések tovább erősítik a politikai nyomásgyakorlásról szóló diskurzust, és felvetik a kérdést, hogy a politikai szereplők milyen módon kommunikálnak a jogrendszer független intézményeivel. A Sonnevend Pálhoz intézett felhívás is ennek a szélesebb politikai stratégiának a része lehet, amely az Alkotmánybíróság legitimitását érintő vitákat gerjeszti.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása