A 2026-os labdarúgó-világbajnokság már az indulás előtt számos aggályt vetett fel, melyek a rendező ország, az Egyesült Államok kulturális és politikai sajátosságaiból, valamint a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) döntéseiből fakadtak. Különösen a 48 csapatosra bővített létszám váltott ki kritikákat, sokan a színvonal romlásától és a torna elhúzódásától tartottak. Az előzetes félelmeket erősítette az is, hogy az USA háborúban állt egy olyan országgal, amely részt vett a tornán.
A világbajnokság csoportkörének sorsolásán tavaly decemberben Gianni Infantino, a FIFA elnöke átadta a történelem első FIFA-békedíját Donald Trumpnak, ami sokakban további aggodalmakat ébresztett. Már a torna kezdete előtt vízumproblémák és belépési engedélyek megtagadása okozott felháborodást. Afrika legjobb játékvezetőjét, Omar Artant például tízórás reptéri kihallgatás után visszafordították Miamiból, míg a szenegáli válogatott delegációja hosszas ellenőrzés után léphetett be az országba.
Az iráni válogatott helyzete még bonyolultabb volt, mivel az Egyesült Államok és Irán között háborús állapot állt fenn. Az iráni állampolgárok korlátozottan léphettek be az USA-ba, így a csapat tagjai és a stáb csak egynapos vízumot kaptak, és Mexikóban kellett szállást találniuk. A mérkőzések napján utaztak be az Államokba, majd azonnal vissza Mexikóba, ami jelentős logisztikai nehézségeket okozott. A FIFA eközben nem lépett fel érdemben a helyzet rendezése érdekében, Gianni Infantino pedig mindvégig azt állította, hogy minden rendben van.
A mérkőzések során bevezetett kötelező ivószünetek is vitát váltottak ki, melyeket a hőségre hivatkozva indokoltak. Jürgen Klopp edző azonban arra figyelmeztetett, hogy indokolatlan időjárási körülmények között, akár 20 fokban vagy esőben tartott szünetek a futball kereskedelmi show-vá válását vetítik előre. A torna végére általánossá vált nézői füttykoncert is jelezte, hogy a közönség jelentős része osztotta ezt a véleményt.
A világbajnokság egyik legnagyobb botránya Donald Trump állítólagos telefonhívása volt Gianni Infantinónak, melynek célja az amerikai Folarin Balogun piros lapjának felülvizsgálata volt. Balogun eltiltását egy évre felfüggesztették, ami példátlan politikai befolyásként értékelhető a futball történetében. Az ügy viszonylag hamar elcsendesedett, mivel az amerikai csapat kikapott Belgiumtól a nyolcaddöntőben. A döntő halftime show-ja, mely a szeretetről szólt, szintén visszásnak hatott a történtek fényében, erősítve a futball show-műsor háttérzenéjévé válásának aggodalmát.
Az Egyesült Államok sportkultúrája jelentősen eltér az európai labdarúgás hagyományaitól, ahol a játék megszakításai, például reklámszünetek miatt, megszokottak. Ez a megközelítés a futballban, ahol csak a félidőben van szünet, nehezen alkalmazható, ezért vezették be az ivószüneteket. A FIFA döntése a 32-ről 48 csapatosra bővítésről már korábban is komoly kritikákat kapott, sokan úgy vélték, ez a lépés elsősorban a szövetség bevételeinek növelését szolgálja, a sportág színvonalának rovására.
Az USA és Irán közötti háborús konfliktus február óta tartott, ami alapvetően befolyásolta az iráni delegáció beutazási lehetőségeit. A FIFA elnöke, Gianni Infantino korábban többször is igyekezett elhárítani az aggodalmakat, mondván, az iráni csapat részvétele biztosított és minden rendben lesz. A politikai befolyásolás, mint Balogun ügye is mutatja, mélyen gyökerezik a futball legfelsőbb szintjein, ami a sportág integritását kérdőjelezi meg.
Az esetek rávilágítanak a labdarúgás növekvő politikai és üzleti befolyásoltságára, ami veszélyezteti a sportág tisztaságát és hitelességét. A FIFA, mint a sportág legfőbb irányító testülete, nem mutatott kellő határozottságot a felmerülő problémák kezelésében, sőt, egyes döntései tovább erősítették az aggodalmakat. A politikai beavatkozás, mint a játékos eltiltásának felülvizsgálata, súlyos precedenst teremt, és aláássa a sportág szabályainak és döntéseinek függetlenségét.
Jürgen Klopp kritikája az ivószünetekről, valamint a nézők füttykoncertje egyértelműen jelzi, hogy a futball elüzletiesedése és show-műsorrá válása ellenállást vált ki a szakemberek és a szurkolók körében. Ez a tendencia hosszú távon elidegenítheti a hagyományos futballkedvelőket, és megváltoztathatja a sportág alapvető jellegét. A FIFA elnökének cselekedetei és nyilatkozatai, különösen a "békedíj" átadása, tovább rontották a szövetség megítélését.
A jövőre nézve további aggodalmak merülnek fel a labdarúgó-világbajnokságok integritásával kapcsolatban. Donald Trump már bejelentkezett a 2038-as világbajnokság megrendezéséért, ami újabb politikai befolyásolási kísérletek lehetőségét veti fel. Gianni Infantino pedig erősen szorgalmazza a 2030-as világbajnokság 64 csapatosra bővítését, melynek keretében Spanyolország, Portugália és Marokkó mellett Uruguayban, Argentínában és Paraguayban is rendeznének mérkőzéseket.
A The Guardian szerint több mint 200 FIFA-tagállam továbbra is támogatná Infantinót a jövőre esedékes elnökválasztáson. Amennyiben Infantino negyedik ciklusát is kitöltheti, fennáll a veszélye, hogy a futball még inkább politikai és gazdasági játszótérré válik, ahol az üzleti érdekek és a politikai befolyás felülírják a sportág alapvető értékeit. Ez a tendencia hosszú távon súlyos következményekkel járhat a labdarúgás jövőjére nézve.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása