A 2026-os labdarúgó-világbajnokság már a kezdetektől fogva számos aggályt vetett fel a rendező Egyesült Államok és a FIFA döntései miatt. A torna során kibontakozó események, mint a vízumproblémák, a kereskedelmi célú játékmegszakítások, valamint a politikai beavatkozás gyanúja, súlyos kérdéseket vetettek fel a sport integritásával kapcsolatban. Különösen Donald Trump és Gianni Infantino szerepe került a figyelem középpontjába, jelezve a futball lehetséges elmozdulását egy politikai és üzleti játszótér irányába.
A világbajnokság előtt és alatt több felháborító eset is napvilágot látott. Az afrikai játékvezető, Omar Artan vízumproblémák miatt nem léphetett be az USA-ba, tízórás kihallgatás után hazautazásra kényszerült. A szenegáli válogatott hasonlóan hosszú ellenőrzésen esett át, bár ők végül beléphettek az országba. Az Irán és az Egyesült Államok közötti háborús helyzet miatt az iráni válogatott tagjai csak egy napos vízumot kaptak, és Mexikóból ingáztak a mérkőzésekre, mivel Los Angelesben és Seattle-ben játszottak.
A kereskedelmi érdekek megjelenése a játékban is érezhető volt a kötelező ivószünetek bevezetésével. Jürgen Klopp edző kritikája szerint ezek a szünetek indokolatlan időjárási körülmények között, akár 20 fokban vagy esőben is megtörténtek, ezzel a futballt a kereskedelmi show háttérzenéjévé degradálva. A torna végére a nézők füttyszóval fejezték ki nemtetszésüket ezen gyakorlat miatt.
A legnagyobb botrány Donald Trump állítólagos beavatkozása volt, aki telefonon kérte Gianni Infantinót az amerikai Folarin Balogun piros lapjának felülvizsgálatára. Ennek eredményeként Balogun eltiltását egy évre felfüggesztették, ami példátlan politikai befolyásolást jelentett a világbajnokságok történetében. Az ügy viszonylag hamar elcsendesedett, mivel az amerikai csapat kikapott Belgiumtól a nyolcaddöntőben.
A 2026-os világbajnokság rendezési jogának odaítélése az Egyesült Államoknak már eleve aggodalmakat szült. Az amerikai sportkultúra jelentősen eltér az európai labdarúgás hagyományaitól, ráadásul az USA háborúban állt egy olyan országgal, amely részt vett a tornán. A FIFA döntései is kritikákat váltottak ki, különösen a 32-ről 48 csapatra történő létszámbővítés.
Sokan attól tartottak, hogy a kibővített mezőnyben alacsonyabb színvonalú válogatottak is helyet kapnak, ami unalmas mérkőzésekhez és a torna színvonalának romlásához vezet. Emellett a bővítés a torna hosszát is megnövelte, és sokan a FIFA saját pénzügyi érdekeit látták a háttérben.
Tavaly decemberben a csoportkör sorsolásán Gianni Infantino FIFA-elnök átadta a történelem első FIFA-békedíját Donald Trumpnak. Ez az esemény sokakban megerősítette az előzetes félelmeket a politika és a sport összefonódásával kapcsolatban.
Az említett események rávilágítanak arra, hogy a labdarúgás egyre inkább a politikai és kereskedelmi érdekek befolyása alá kerül. A vízumproblémák, különösen az iráni csapat esetében, egyértelműen megmutatták, hogyan szivároghat be a geopolitika a sporteseményekbe. A FIFA passzivitása ezekben az ügyekben tovább erősítette a kritikákat.
A kötelező ivószünetek bevezetése, még indokolatlan időjárási körülmények között is, a futball kereskedelmi show-vá alakulásának veszélyét jelzi. Ez a tendencia elvonja a figyelmet a játék lényegéről, és a sportélmény helyett a reklámoknak ad teret. A nézők füttykoncertje is azt mutatta, hogy a szurkolók elégedetlenek a változásokkal.
Donald Trump állítólagos beavatkozása Folarin Balogun eltiltásának felülvizsgálatába a politikai befolyásolás példátlan szintjét mutatta. Ez az eset komolyan aláássa a sport függetlenségét és a fair play elvét. A döntő félidei show-ja, mely a szeretetről szólt, különösen visszásnak tűnt ezen események fényében, tovább erősítve a futball show-műsorrá válásának disztópiáját.
A jövőre nézve további aggodalmak merülnek fel a labdarúgás irányát illetően. Donald Trump érdeklődése a 2038-as világbajnokság megrendezése iránt, valamint Gianni Infantino szorgalmazása a 2030-as torna 64 csapatosra bővítésére, mind a politikai és gazdasági befolyás erősödését vetítik előre. A 2030-as tervek szerint Spanyolország, Portugália és Marokkó mellett Uruguayban, Argentínában és Paraguayban is rendeznének mérkőzéseket, a centenáriumra hivatkozva.
A The Guardian jelentése szerint több mint 200 FIFA-tagállam továbbra is Infantinót támogatja a közelgő elnökválasztáson. Amennyiben Infantino negyedik ciklusát is kitöltheti, Jürgen Klopp víziója, miszerint a futball a show-műsorok és a gazdasági-politikai érdekek játékszere lesz, valósággá válhat. Ez a tendencia komoly veszélyt jelent a labdarúgás eredeti szellemiségére és integritására.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása