Spanyolország nyerte a legutóbbi labdarúgó-világbajnokságot, miután a döntőben 1-0-ra legyőzte Argentínát a hosszabbításban. A torna 5,5 héten és 104 mérkőzésen keresztül zajlott, ezzel minden eddiginél hosszabb és kiterjedtebb volt. Gianni Infantino, a FIFA elnöke a 2026-os világbajnokság előtt "az emberiség történetének legnagyobb eseményeként" jellemezte a tornát, majd később Donald Trump oldalán "az emberiség történetének legnagyobb emberi, társadalmi és kulturális eseményeként" hivatkozott rá.
A 48 csapatos mezőny és a 104 mérkőzés valóban a legnagyobbá tette a világbajnokságot méretében. Ez a bővítés lehetőséget adott olyan válogatottaknak a részvételre, mint Curaçao, a Zöld-foki Köztársaság vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság. Ezek a csapatok meglepő eredményeket értek el, például Curaçao pontot szerzett Ecuador ellen, Kongó pedig sokáig vezetett Anglia ellen. A torna során olyan országok is szerepeltek, mint Irán és Irak, amelyek az Egyesült Államok külpolitikájának fókuszában állnak.
A bővített mezőny ellenére a lebonyolítási rendszer kritikákat kapott, mivel a 104 mérkőzésből 72 gyakorlatilag a mezőny kétharmadának továbbjutásáról szólt. Az azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény döntött a gólkülönbség helyett, ami szintén vitatott volt. A négy kiemelt válogatott, Spanyolország, Argentína, Franciaország és Anglia, úgy került csoportjába, hogy csak az elődöntőben vagy a döntőben találkozhassanak. Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke is jelentős szerepet vállalt, annak ellenére, hogy csak a döntőn jelent meg. Trump korábban egy klubvilágbajnokság éremosztóján zsebre tett egy aranyérmet, és a Nobel-békedíj hiánya miatt egy nem létező FIFA-békedíjat is "kiharcolt" magának.
Trump beavatkozott Folarin Balogun, az amerikai válogatott játékos eltiltásának ügyébe, telefonon sürgetve a FIFA elnökét, Gianni Infantinót. Balogun eltiltását végül egyetlen bizottsági tag döntése alapján törölték, lehetővé téve számára a játékot Belgium ellen. Érdekesség, hogy Balogun születési jogon vált amerikai állampolgárrá, ami Trump korábbi álláspontjával ellentétes volt. Az eset, mely során Trump személyeskedett a játékost kiállító bíróval, nagyobb médiavisszhangot kapott, mint az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos katonai akciói.
A világbajnokság egyre inkább az üzleti érdekek és a politikai befolyás színterévé vált, amit a torna "elamerikaisítása" és túlzott kommercializálása is jelez. A FIFA bizonyos esetekben nehezen tudta kézben tartani a helyzetet, és magyarázkodásra kényszerült. A figyelem maximalizálása érdekében már a 2026-os tornát is 48 csapattal tervezték, ami a lebonyolítási problémák ellenére is megmarad. A mérkőzések félidejében bevezetett, kötelező háromperces ivószünetek jelentős pluszbevételt generálnak a FIFA számára.
A jövőbeli világbajnokságok további bővülése várható, a 2030-as tornán nagy valószínűséggel már 64 csapat vehet részt. Ez 128 mérkőzést jelentene, és a torna akár 6,5 hétig is eltarthatna, napi 5-6 mérkőzéssel és 20-22 stadion igénybevételével. A FIFA a sugárzási jogokból származó bevételeit is jelentősen növelni kívánja, a jelenlegi 485 millió dollárról 1,5-2 milliárd dollárra a következő két világbajnokságért. Streaming szolgáltatók, mint a Netflix, Disney és YouTube, is érdeklődnek a jogok iránt.
A 2030-as világbajnokság különleges kihívást jelent majd, mivel az első torna századik évfordulóján Argentína, Paraguay és Uruguay is rendezhet centenáriumi mérkőzéseket. Ez azt jelentené, hogy egyes csapatoknak az Atlanti-óceán két oldalán kellene játszaniuk, ami komoly logisztikai és környezetvédelmi aggályokat vet fel. A torna elüzletiesedését mutatja a döntő félidei show-ja is, mely a tervezett 11-17 perc helyett 27 percig tartott, megzavarva a játékosok koncentrációját.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása