A vasárnap záruló 2026-os labdarúgó-világbajnokság jelentős gazdasági lendületet adott a házigazda országoknak, különösen az Egyesült Államoknak. A Bank of America becslése szerint az esemény önmagában 20 milliárd dolláros (mintegy 6,3 ezermilliárd forintos) hatással lehet az amerikai gazdaságra. Ez a szám magában foglalja a turizmusból származó bevételeket, a fogyasztás általános fellendülését, valamint a vendéglátóhelyeken, például éttermekben és bárokban történő kiadásokat.
Brian Moynihan, a Bank of America vezérigazgatója kiemelte, hogy a világbajnokság köré épülő teljes gazdasági tevékenység globálisan megközelítőleg 40 milliárd dollárra tehető. Ennek az óriási összegnek a fele, azaz mintegy 20 milliárd dollár, várhatóan az Egyesült Államokban generálódik. Ez a megállapítás aláhúzza az amerikai piac kiemelkedő szerepét a nemzetközi sportesemények gazdasági hasznosításában.
A mérkőzéseknek otthont adó 16 város közül Kansas Cityben figyelték meg a leggyorsabb növekedési ütemet a kiadások és a gazdasági aktivitás tekintetében. Ez arra utal, hogy bizonyos régiók még intenzívebben profitálhatnak az ilyen nagyszabású eseményekből, mint mások, valószínűleg a helyi infrastruktúra, a turisztikai vonzerő és a szervezési képességek függvényében.
A torna gazdasági hatása azonban nem korlátozódik az Egyesült Államokra. A Deloitte pénzügyi tanácsadó cég elemzése szerint Mexikó gazdaságára is jelentős, 2,5 milliárd dolláros pozitív hatást gyakorol a világbajnokság. Kanada, mint harmadik házigazda ország, szintén részesül a gazdasági előnyökből, bár a konkrét számadatok nem szerepelnek a rendelkezésre álló információkban.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) számára is rendkívül sikeresnek ígérkezik a 2026-os torna. A Bloomberg Intelligence tanulmánya szerint a FIFA bevételei a világbajnokságból megközelítőleg 9 milliárd dollárt érhetnek el. Ez több mint negyven százalékos növekedést jelent a 2022-es katari világbajnokság 6,3 milliárd dolláros rekordbevételéhez képest. Ez a jelentős emelkedés a szervezet történetének egyik legsikeresebb tornájává teheti a jelenlegit.
A bevételek és a gazdasági hatások növekedésének több alapvető oka is van. Az egyik legfontosabb tényező a torna kibővített formátuma. A korábbi 32 válogatott helyett immár 48 nemzeti csapat vett részt a küzdelmekben, ami szinte kétszer annyi mérkőzést eredményezett: 104 találkozót a négy évvel ezelőtti 64-hez képest. Ez a megnövekedett mérkőzésszám több jegyeladást, nagyobb televíziós nézettséget és hosszabb ideig tartó turisztikai aktivitást generált.
A csaknem negyven napig tartó esemény során a megnövekedett nézőszám és a kiterjedt médiafigyelem számos gazdasági szektorban éreztette hatását. A növekedés különösen látványos volt a turizmusban, ahol a szurkolók és látogatók milliói érkeztek a házigazda városokba. Ezzel párhuzamosan a szálloda- és vendéglátóipar is jelentős fellendülést tapasztalt, hiszen a megnövekedett kereslet szálláshelyek és étkezési lehetőségek iránt extra bevételeket hozott.
A kiskereskedelem, a reklámipar és a fogyasztási cikkek szektora szintén profitált a világbajnokság népszerűségéből. A szurkolói termékek, a televíziós reklámok és az általános fogyasztás mind hozzájárultak a gazdasági növekedéshez. A három házigazda ország – az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada – összesen 16 városa adott otthont a találkozóknak, ami szélesebb földrajzi eloszlást és ezáltal nagyobb regionális gazdasági beáramlást tett lehetővé.
Miközben a torna a végéhez közeledik, és a bronzcsata napján Franciaország Angliával mérkőzik meg közép-európai idő szerint 23 órakor, a gazdasági elemzők már most a 2026-os labdarúgó-világbajnokságot a sporttörténelem egyik legjövedelmezőbb eseményeként tartják számon. Az esemény nemcsak a sportrajongók számára nyújtott felejthetetlen élményt, hanem jelentős és tartós gazdasági örökséget is hagy maga után a házigazda régiókban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása