Donald Trump amerikai elnök csütörtökön két fontos rendeletet írt alá, amelyek az Egyesült Államokban érvényes születési jogon járó állampolgárság (birthright citizenship) megszerzésének korlátozását, valamint az úgynevezett „születési turizmus” gyakorlatának felszámolását célozzák. Az elnöki intézkedések a bevándorlási politika szigorításának részeként értelmezhetők, és jelentős hatással lehetnek a külföldi állampolgárok amerikai státuszára.
Az egyik aláírt rendelet értelmében kiterjesztik azon külföldi állampolgárok körét, akik nem jogosultak arra, hogy az Egyesült Államok területén megszületett gyermekük amerikai állampolgárságot kapjon. Ez a módosítás a korábbi gyakorlattól való eltérést jelenti, amely szerint az Egyesült Államok területén született gyermekek – bizonyos kivételektől eltekintve, mint például a diplomáciai mentességgel rendelkező szülők gyermekei – automatikusan amerikai állampolgárságot szereztek, függetlenül szüleik jogi státuszától vagy állampolgárságától. Az elnök ezzel a lépéssel egyértelműen jelezte azon szándékát, hogy korlátozza a születési jogon járó állampolgárság megszerzésének lehetőségeit, különösen azokban az esetekben, amikor a szülők nem rendelkeznek tartós vagy legális amerikai tartózkodási engedéllyel. A rendelet részletesebben meghatározza azokat a kategóriákat, amelyekbe tartozó külföldi állampolgárok gyermekei nem részesülhetnek ebben a jogban, ezzel egyértelmű kereteket szabva a jövőbeni állampolgársági kérelmek elbírálásának.
A másik kulcsfontosságú jogszabály a „születési turizmus” jelenségét célozza meg, és annak teljes megszüntetését írja elő. A születési turizmus lényege, hogy külföldi állampolgárok kifejezetten azzal a céllal utaznak az Egyesült Államokba, hogy ott szüljék meg gyermeküket. Ennek oka, hogy az amerikai alkotmány 14. kiegészítése értelmében az Egyesült Államok területén született személyek amerikai állampolgárnak minősülnek. Ez a jogi kiskapu lehetővé tette, hogy a külföldi szülők gyermekeik számára amerikai állampolgárságot biztosítsanak, ami számos előnnyel járt, például az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és később a családegyesítéshez való hozzáférés tekintetében. Az új rendelet azonban szigorú következményeket von maga után azokra nézve, akik ilyen célból utaztatnak be külföldieket az országba, vagy maguk is részt vesznek ebben a gyakorlatban. Az elnök hangsúlyozta, hogy az intézkedések célja egy olyan iparág felszámolása, amely a születési jogon járó állampolgárság intézményére épült, és amely szerinte visszaél a jogrendszerrel.
A rendelet konkrét intézkedéseket is tartalmaz a születési turizmus megakadályozására. Az amerikai hatóságok jogot kapnak arra, hogy megtagadják a beutazásra jogosító vízumot azoktól a személyektől, akik esetében felmerül a gyanú, hogy utazásuk elsődleges célja a születési turizmus. Ez azt jelenti, hogy a vízumkérelmek elbírálásakor a bevándorlási tisztviselőknek fokozottan figyelniük kell a kérelmezők utazási szándékaira, és amennyiben indokolt a gyanú, megtagadhatják a vízum kiadását. Ezen felül, az amerikai bevándorlási hatóságok a határátlépéskor is megtagadhatják a belépést az érintettektől, ha alapos okuk van feltételezni, hogy a beutazás célja a születési jogon járó állampolgárság megszerzése a születendő gyermek számára. Ezek az intézkedések jelentősen megnehezítik a születési turizmusban résztvevők helyzetét, és céljuk a jelenség hatékony visszaszorítása.
Donald Trump a rendeletek nyilvános aláírásakor kifejtette, hogy az intézkedésekkel egy olyan iparágat akarnak felszámolni, amely a születés jogán járó állampolgárság intézményére épül. Az elnök ismételten „nagyon sajnálatosnak” nevezte a szövetségi Legfelsőbb Bíróság júniusi döntését, amellyel megsemmisítette a születési alapon járó állampolgárság átfogó megszüntetéséről szóló, tavaly aláírt elnöki rendelkezést. Ez a korábbi próbálkozás szélesebb körű volt, és alapvetően megkérdőjelezte volna a 14. alkotmánykiegészítés hagyományos értelmezését. Trump hozzátette, hogy a bíróság „méltánytalan” döntéséhez igazodva tesz most „kiigazítást” a születési alapú állampolgárság intézménye körül. Ez a kijelentés arra utal, hogy az elnök továbbra is elkötelezett az állampolgársági szabályok szigorítása mellett, és a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítélete ellenére is igyekszik megtalálni a jogi kereteket céljai eléréséhez. A 14. alkotmánykiegészítés „minden személy, aki az Egyesült Államokban született vagy honosított, és az Egyesült Államok joghatósága alá tartozik, az Egyesült Államok és azon állam polgára, amelyben lakik” megfogalmazása régóta vita tárgyát képezi, különösen abban a tekintetben, hogy ez vonatkozik-e az illegális bevándorlók gyermekeire is. Trump elnök lépései ismételten a figyelem középpontjába állítják ezt a kérdést, és várhatóan további jogi és politikai vitákat generálnak majd az Egyesült Államokban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása