Az Északi-tengeri Útvonalon, amely stratégiai fontosságú a nemzetközi hajózás szempontjából, súlyos hajótestsérülést szenvedett egy orosz olajszállító tanker. Az incidensre akkor került fény, amikor az Alfasztrahovanyije biztosító kárrendezési adatai nyilvánosságra kerültek. A társaság mintegy 53 millió rubel, azaz hozzávetőlegesen 638 ezer dollár értékű kártérítést fizetett ki a baleset miatt, annak ellenére, hogy a tartályhajó jégtörő kísérettel haladt útján.
Az érintett hajó nevét, valamint a baleset pontos időpontját az orosz hatóságok nem hozták nyilvánosságra. Aggodalomra ad okot, hogy az orosz állami szervek 2026-ban felfüggesztették a sarkvidéki hajózásbiztonsági figyelmeztetések kiadását, ami tovább növeli a transzparencia hiányát a térségben történt eseményekkel kapcsolatban. Az United24 jelentése szerint ez a mostani eset rövid időn belül a második hasonló incidens, és az elmúlt másfél évtizedben legalább a negyedik, amely az Északi-tengeri Útvonalon történt.
A közelmúltban, tavaly egy Lynx nevű tanker rekedt a jégben a Kelet-szibériai-tengeren. A hajó fedélzetén körülbelül egymillió hordó orosz nyersolaj volt, amelyet Kínába szállítottak, és csak jégtörő segítségével tudott kiszabadulni a jég fogságából. A korábbi években is történtek hasonló balesetek.
2015-ben a Szvjatoj Pjotr és a Szvjatoj Pavel tartályhajók ütköztek össze a Laptyev-tengeren. Még korábban, 2010-ben az Indiga és a Varzuga karambolozott, amelynek során 26 ezer tonna gázolaj volt a fedélzeten, de szerencsére akkor nem történt olajszennyezés.
Ezek az esetek rávilágítanak az Északi-tengeri Útvonalon történő hajózás kihívásaira és kockázataira, különösen a sarkvidéki körülmények között. Ennek ellenére Moszkva idén nyáron jelentős mennyiségű, mintegy 8 millió hordó kőolajat indított útnak ezen az útvonalon az ázsiai piacok felé. Összehasonlításképpen, 2025 júliusában mindössze egyetlen tanker szállított nyersolajat ezen az 5600 kilométeres tengeri útvonalon.
Az Északi-tengeri Útvonal stratégiai jelentősége abban rejlik, hogy 7-10 nappal rövidíti le az Ázsia és Európa közötti szállítási időt a hagyományos útvonalakhoz képest. Oroszország már 2018-ban ambiciózus célokat tűzött ki az útvonal forgalmának növelésére. A tervek szerint 2024-re az éves forgalmat 80 millió tonnára, 2030-ra pedig 200 millió tonnára kívánták emelni.
A valóság azonban eddig messze elmarad ezektől a tervezetektől. Tavaly az útvonalon áthaladó forgalom mindössze 37 millió tonna volt, az azt megelőző évben pedig 38 millió tonna. Ez azt mutatja, hogy az orosz vezetés által kitűzött célok eléréséhez jelentős akadályokat kell még leküzdeni, beleértve a biztonsági kockázatokat és a logisztikai kihívásokat, amelyek a sarkvidéki hajózással járnak.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása