A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a magyar építőipar teljesítménye júniusban ismét visszaesést mutatott, folytatva a korábbi hónapokban megfigyelhető negatív tendenciát. Az adatok nemcsak a termelés volumenének csökkenésére, hanem az ágazatban tapasztalható folyamatos drágulásra is rámutatnak, ami jelentős kihívások elé állítja a szektort.
Júniusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 1,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A munkanaptényezővel kiigazítva ez a visszaesés még markánsabb, 5,0 százalékos csökkenést jelentett. Havi összehasonlításban is negatív volt a kép: az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építési teljesítmény 3,9 százalékkal zsugorodott. Ez a tendencia azt mutatja, hogy az ágazat lendülete továbbra is gyengül.
Az építőipari ágazatok teljesítményét vizsgálva megállapítható, hogy júniusban az épületek építésének volumene 5,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben az egyéb építmények, mint például az infrastrukturális beruházások, növekedést mutattak, termelésük 5,6 százalékkal bővült egy év alatt. Ez a kettős tendencia rávilágít a különböző építőipari szegmensek eltérő dinamikájára.
A KSH jelentése kitér a májusi adatokra is, amelyek már előre jelezték a júniusi visszaesést. Májusban, két hónapnyi növekedés után, az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 10,7 százalékkal, munkanaptényezővel kiigazítva pedig 6,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Áprilishoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari termelés 6,5 százalékkal csökkent, ami egyértelműen a lassulás jeleit mutatta.
A részletesebb elemzés szerint az építőipari ágazatok közül az épületek építése szenvedte el a legnagyobb visszaesést júniusban, ahol a termelés 22,1 százalékkal zuhant. Ezzel szemben az egyéb építmények építése jelentős, 28,3 százalékos bővülést könyvelhetett el. Ezt a növekedést elsősorban az út- és vasútépítési projektek dinamikus előrehaladása magyarázza, amelyek 49,6 százalékos megugrást mutattak, és önmagukban 33 százalékponttal járultak hozzá az ágazat teljesítményének emelkedéséhez. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése szerényebb, 0,6 százalékos növekedést mutatott az egy évvel korábbihoz képest.
Az új szerződések volumene is jelentős csökkenést mutatott júniusban. Az összes megkötött új szerződés volumene 41,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések 16,8 százalékkal, míg az egyéb építmények építésére kötött szerződések kiemelkedően, 58,6 százalékkal csökkentek. Ez a tendencia aggodalomra ad okot a jövőbeli projektek számát és az ágazat kilátásait illetően.
A vállalkozások június végi szerződésállománya is enyhe visszaesést mutatott, 0,4 százalékkal volt kisebb a tavaly júniusinál. Az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 1,5 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményekre vonatkozó szerződéseké minimálisan, 0,1 százalékkal nőtt. Ez a stagnáló vagy enyhén csökkenő szerződésállomány szintén a bizonytalan piaci környezetre utal.
Az első fél év egészét tekintve az építőipari termelés volumene 0,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól, ami megerősíti a lassuló tendenciát az ágazatban.
A visszaeső teljesítmény mellett az építőiparban továbbra is jelentős áremelkedés tapasztalható. A KSH jelentése szerint az építőipar ágazatain belül a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben 5,8 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az egyéb építmények építésében 5,1 százalékos, az épületek építése vonatkozásában pedig 4,5 százalékos drágulás volt megfigyelhető. Az előző negyedévhez viszonyítva az építőipar termelői árai átlagosan 1,9 százalékkal voltak magasabbak. Ez a folyamatos drágulás tovább terheli az építési projekteket és a megrendelőket, hozzájárulva a piaci bizonytalansághoz.
Összességében a KSH júniusi adatai az építőiparban tapasztalható kettős kihívásra hívják fel a figyelmet: a termelés volumene csökken, miközben az árak emelkednek. Ez a helyzet további alkalmazkodást igényel az ágazat szereplőitől a változó gazdasági környezetben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása