Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága jelentős döntést hozott, hatályon kívül helyezve Donald Trump volt elnök egyik rendeletét. A 6-3 arányú ítélet a születési jogon járó állampolgárság korlátozására irányuló intézkedést érintette. Ez a bírósági határozat komoly vereséget jelent Trump bevándorláspolitikai elképzeléseinek.
A Legfelsőbb Bíróság kedden érvénytelenítette Donald Trump rendeletét, amely az amerikai bevándorláspolitika szigorításának kulcselemét képezte. A rendeletet az ex-elnök január 20-án, hivatalba való visszatérésének első napján írta alá. Ez az intézkedés arra utasította a szövetségi ügynökségeket, hogy ne ismerjék el azon amerikai születésű gyermekek állampolgárságát, akiknek egyik szülője sem amerikai állampolgár vagy nem rendelkezik zöldkártyával.
Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a szülők illegális bevándorló státusza, vagy ideiglenes munkavállalási, diák- vagy turistavízummal való tartózkodása befolyásolta volna gyermekük állampolgárságát. A csúcstestület döntésével helybenhagyta az alsóbb fokú bíróság korábbi ítéletét, amely már megtiltotta a rendelet végrehajtását. A bíróság 6-3 arányban érvénytelenítette Trump intézkedését, megerősítve a születési jogon alapuló állampolgárság hagyományos értelmezését.
A Trump-kormányzat ellen pert indítók érvelése szerint a Legfelsőbb Bíróság már jóval korábban, az 1898-as Wong Kim Ark-ügyben rendezte a születési jogon járó állampolgárság kérdését. Az akkori ítélet egyértelműen kimondta, hogy az alkotmány XIV. kiegészítése biztosítja az amerikai állampolgárságot. Ez a jog még a külföldi állampolgárok gyermekeinek is jár, amennyiben az Egyesült Államok területén jöttek világra.
A XIV. alkotmánymódosítást 1868-ban fogadták el, az amerikai polgárháború és a rabszolgafelszabadítás után. Célja volt, hogy egyértelműen rögzítse az állampolgárság fogalmát és az egyenlő védelmet biztosító jogokat. Az állampolgársági záradék tehát mélyen gyökerezik az amerikai jogtörténetben és az alkotmányos alapelvekben.
John Roberts konzervatív főbíró a határozat indoklásában pontosan erre az 128 éves precedensre hivatkozott. Kifejtette, hogy a bíróság ma sem lát okot arra, hogy ettől a régóta fennálló és jól megalapozott értelmezéstől eltérjenek. Az alkotmány szövege és a korábbi ítélkezési gyakorlat egyértelműen alátámasztja a születési jogon alapuló állampolgárság elvét.
A Legfelsőbb Bíróság döntése megerősíti a születési jogon járó állampolgárság alkotmányos értelmezését, amely évszázados múltra tekint vissza. Ez az ítélet jelentős győzelmet jelent azok számára, akik a jelenlegi bevándorlási rendszer alkotmányos kereteinek fenntartását szorgalmazzák. A többségi határozathoz Roberts főbíró mellett a csúcstestület három liberális tagja, valamint a Trump által kinevezett Amy Coney Barrett és Brett Kavanaugh bírák is csatlakoztak.
Brett Kavanaugh bíró ugyanakkor különvéleményében megjegyezte, hogy a XIV. kiegészítés újraértelmezése a jövőben nem zárható ki teljesen. Hangsúlyozta azonban, hogy erre nem az elnöknek, hanem kizárólag a Kongresszusnak van jogköre. Ez a megjegyzés rávilágít a hatalmi ágak szétválasztásának alapvető fontosságára az alkotmányos kérdésekben, és az elnöki rendeletek korlátaira.
A kisebbségben maradt konzervatív bírók éles hangnemű különvéleményt fogalmaztak meg a döntés ellen. Clarence Thomas bíró úgy fogalmazott, az állampolgársági záradék "nagyban hozzájárult az amerikai állampolgárság méltóságához és dicsőségéhez", és a mostani vélemény szerinte leértékeli ezt az állampolgárságot. Samuel Alito bíró pedig úgy vélte, a bíróság "súlyos hibát követett el" mostani döntésével, ami szerinte ösztönözni fogja az illegális határátlépéseket az Egyesült Államokba.
Roberts főbíró azonban ellentmondott ezeknek az aggodalmaknak és kritikáknak. Kijelentette, hogy "alig van fellelhető bizonyíték", ami alátámasztaná a Trump-kormányzat "gyökeresen revizionista álláspontját" arról, hogy miként kellene értelmezni a XIV. alkotmánykiegészítést. Hozzátette, feltételezve, hogy a Kongresszus célja az lett volna, hogy az amerikai állampolgárságot kizárólag az Egyesült Államokban letelepedett személyek gyermekeire korlátozza, akkor az állampolgársági klauzula tömör szövegében semmi sem utalna erre a szándékra.
A Donald Trump által aláírt rendelet becslések szerint évente akár 250 ezer újszülött állampolgári státuszát sodorhatta volna veszélybe. Emellett családok millióit kényszerítette volna gyermekeik állampolgárságának igazolására, ami jelentős adminisztratív terhet és bizonytalanságot okozott volna. A Legfelsőbb Bíróság döntése tehát megakadályozta ezeknek a széleskörű potenciális következményeknek a bekövetkeztét.
Az ítélet megerősíti az elnöki hatalom alkotmányos korlátait az alkotmányos értelmezés és a jogalkotás terén. A döntés egyértelművé teszi, hogy az alkotmányos alapelvek megváltoztatása a Kongresszus hatáskörébe tartozik, és nem valósítható meg elnöki rendeletek útján. Ez a határozat hosszú távon is befolyásolhatja a jövőbeli bevándorlási vitákat és az alkotmányos jogok értelmezését az Egyesült Államokban, fenntartva a jogállamiság alapvető elveit.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása