A német Robert Koch Intézet (RKI) csütörtökön nyilvánosságra hozott becslései szerint az idei évben Németországban mintegy 11 900 ember halála hozható összefüggésbe a rendkívüli hőséggel. Ez a jelentős számú haláleset elsősorban a június végén tapasztalt intenzív hőhullám következménye, amely súlyos terhet rótt az ország közegészségügyi rendszerére és lakosságára. Az adatok rávilágítanak a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek egyre súlyosabb egészségügyi hatásaira.
Az RKI jelentése szerint különösen kritikus volt a június 22. és 28. közötti időszak, amikor Németország számos régiójában a hőmérséklet elérte a 40 Celsius-fokot. Ebben az egyetlen hétben mintegy 9600 haláleset történt, amelyek közvetlenül vagy közvetve a magas hőmérséklethez voltak köthetők. Ez a szám önmagában is rendkívül magas, és jelzi a hőhullám pusztító erejét.
A most közzétett, felülvizsgált becslés jelentősen meghaladja a korábbi, valamivel több mint ötezer halálesetről szóló adatot. Ez a korrekció a részletesebb és átfogóbb adatok feldolgozásának eredménye, amely pontosabb képet ad a hőség valódi mértékéről és következményeiről. Az RKI folyamatosan elemzi az adatokat, hogy minél pontosabb információkkal szolgálhasson a közvélemény és a döntéshozók számára.
A frissített becslés az április 6. és július 26. közötti időszakot öleli fel, amelyen belül a hőhullámmal összefüggő halálesetek száma elérte a körülbelül 11 900-at. Ez az érték már most meghaladja a korábbi évek legmagasabb éves adatait. Összehasonlításképpen, 2018-ban, amely korábban a legmelegebb évek közé tartozott, körülbelül kilencezer halálesetet regisztráltak a hőség miatt. Ez a különbség is jelzi, hogy az idei nyár különösen súlyosnak bizonyult a hőmérsékleti anomáliák és azok egészségügyi hatásai szempontjából.
Az RKI közleménye szerint a felülvizsgált becslés alapját a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal által öthetes késéssel közzétett átfogóbb halálozási adatok, valamint a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) által üzemeltetett 52 meteorológiai állomás hőmérsékleti adatai képezik. Ez a kettős adatforrás biztosítja a becslés megbízhatóságát és pontosságát, lehetővé téve a szakértők számára, hogy részletesebben elemezzék a hőség és a halálozás közötti összefüggéseket.
Az adatok elemzése során az RKI megállapította, hogy az idősek aránytalanul nagy mértékben voltak kitéve a magas hőmérséklet káros hatásainak. A 85 éves és annál idősebb korosztály körében több mint hatezer hőhullámmal összefüggő haláleset történt, ami a teljes szám jelentős részét teszi ki. Emellett a 75–84 évesek körében is körülbelül 2900 halálesetet regisztráltak, ami szintén aláhúzza ennek a korcsoportnak a különleges sérülékenységét a hőséggel szemben. Ez a tendencia rávilágít a megelőző intézkedések és a célzott segítségnyújtás fontosságára az idős lakosság körében.
Az RKI szakértői szerint a hőhullámmal összefüggő halálozások száma általában akkor kezd el növekedni, ha a heti átlaghőmérséklet meghaladja a 20 Celsius-fokot. Ez a küszöbérték kritikus fontosságú a kockázatok felmérésében és a figyelmeztető rendszerek működtetésében. A június 22. és 28. közötti héten, amikor a legtöbb haláleset történt, az országos átlaghőmérséklet elérte a 26,4 Celsius-fokot, ami jóval meghaladta ezt a kritikus szintet. Ez a jelentős eltérés a küszöbértéktől magyarázza a regisztrált halálesetek kiugró számát és a hőhullám súlyosságát.
A német közegészségügyi intézet adatai alapján egyértelműen látszik, hogy a hőség jelentős közegészségügyi kihívást jelent Németországban. A pontos adatok és az elemzések alapvető fontosságúak a jövőbeni megelőző stratégiák kidolgozásához és a lakosság védelméhez a hasonló időjárási jelenségekkel szemben.
Forrás: Magyar Hírlap
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása