Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus az elmúlt két hétben jelentősen eszkalálódott, miután a korábbi tűzszüneti próbálkozások kudarcba fulladtak. A felek közötti oda-vissza csapások intenzitása megnőtt, és már nem csupán katonai, hanem civil infrastruktúrák is célponttá váltak. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Donald Trump amerikai elnök további, minden korábbinál nagyobb támadásokat helyezett kilátásba Irán ellen, miközben az USA katonai erőket csoportosít át a Közel-Keletre.
Július 7-e óta mindennapossá váltak a kölcsönös támadások az Egyesült Államok és Irán között, miután Irán három kereskedelmi hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban. Washington kemény megtorlást ígért három amerikai katona halála miatt, akik egy jordániai rakétatámadásban vesztették életüket. Trump elnök utasítására a Centcom további csapásokat hajtott végre iráni katonai célpontok ellen, azzal a céllal, hogy gyengítse az iráni képességeket a kereskedelmi hajók elleni támadásokhoz.
Irán állami hírügynöksége, az IRNA robbanásokról számolt be hat tartományban, és Teherán közelében is működésbe lépett a légvédelem. Az iráni egészségügyi minisztérium adatai szerint június 27. óta 55 halálos áldozata és 629 sebesültje volt az amerikai támadásoknak, köztük hat nő és három gyermek. Válaszul Irán is több támadást hajtott végre a régióban, célba véve amerikai katonai bázisokat Bahreinben, Kuvaitban és Jordániában, valamint egy Amazon adatközpontot is.
Az iráni Forradalmi Gárda jelentése szerint légvédelmi rendszereket, hangárt és üzemanyagtartályokat semmisítettek meg egy jordániai amerikai támaszponton, amit műholdfelvételek is alátámasztottak. Az iráni hadsereg pénteken dróntámadásokról számolt be amerikai katonai célpontok ellen Kuvaitban, Bahreinben és Jordániában. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk figyelmeztetett, hogy a polgári infrastruktúra szándékos támadása háborús bűncselekménynek minősül, kivéve, ha azt katonai célokra használják.
Az amerikai hadsereg nem részletezte, de az elmúlt két hétben több tucat iráni katonai célpont mellett hidakat, repteret és vasútállomást is támadtak. Irán szerint az USA célba vette az Iranshahr repülőteret, a Bandar Khamir vasútállomását és öt hídját, valamint sótalanító és áramtermelő létesítményeket, egy építés alatt álló atomerőművet, és akadályozta a legfontosabb kikötővárosba vezető autópálya forgalmát. Irán is támadott civil infrastruktúrát Kuvaitban, ahol sótalanító és áramfejlesztő üzemeket ért csapás, ami kritikus az ország ivóvízellátása szempontjából.
A jelenlegi eszkaláció egy sikertelen tűzszüneti kísérletet követ, amely után július 7-én Irán három kereskedelmi hajó megtámadásával indította el az újabb, intenzív csapásváltást. Az amerikai elnök korábban is fenyegetőzött Irán hídjainak és erőműveinek megsemmisítésével, amennyiben Teherán nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz. A konfliktus már február vége óta tart, és az akkori háború előtti árakhoz képest az üzemanyagárak az Egyesült Államokban közel negyven százalékkal emelkedtek.
Diplomáciai fronton Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt állította, hogy Irán megállapodásért könyörög, de még nem áll készen rá. Ezzel szemben a New York Times arról számolt be, hogy Irán visszautasította Trump legújabb tűzszüneti ajánlatát, amelyet az iraki miniszterelnök közvetített. Az iráni állami média és az iraki kormányfő sajtóirodája azonban tagadta a hírt, félrevezetőnek nevezve a Times cikkét.
A konfliktus eszkalációja komoly gazdasági hatásokkal jár, amelyek már érezhetők a globális piacokon. A brent kőolaj ára május óta először érte el a 100 dollárt, és bár péntekre némileg csökkent, az amerikai tőzsdék esése és az ázsiai indexek két százalék körüli csökkenése mutatja a bizonytalanságot. Az Egyesült Államokban a benzin és gázolaj ára ismét emelkedik, ami az elemzők szerint az infláció újbóli gyorsulásához vezethet. Ez jelentős kihívást jelenthet Trump elnöknek és a Republikánus Pártnak a novemberi kongresszusi választások előtt.
A Hormuzi-szoros mellett Irán a jemeni húszik segítségével a Vörös-tengeren lévő kulcsfontosságú tengeri átjárót is fenyegeti, ami tovább növeli a gazdasági nyomást. A civil infrastruktúra elleni támadások mindkét fél részéről aggályokat vetnek fel a nemzetközi jog szempontjából, különösen az ENSZ emberi jogi főbiztosának figyelmeztetése fényében. A Pentagon bejelentette, hogy július 7. óta közel száz amerikai katona sérült meg a térségben, többségük kisebb agyrázkódást szenvedett, és 96 százalékuk visszatért az aktív szolgálatba.
A jelenlegi helyzetben fennáll a veszélye, hogy a konfliktus tovább mélyül, és egy totális háborúba sodródik a térség. Trump elnök retorikája és a katonai erőátcsoportosítások további eszkalációt vetítenek előre. Irán "szemet szemért" elve, valamint a kulcsfontosságú tengeri útvonalak fenyegetése tovább növeli a regionális és globális feszültséget.
A diplomáciai megoldás kilátásai bizonytalanok, a tűzszüneti ajánlatok körüli ellentmondásos hírek pedig nem segítik a helyzet tisztázását. A gazdasági következmények, különösen az energiaárak és az infláció emelkedése, globális szinten is éreztetik hatásukat. A civil áldozatok és a polgári infrastruktúra elleni támadások növelik a humanitárius aggodalmakat és a nemzetközi közösség nyomását a feleken.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása