A Gazdasági és Energetikai Minisztérium feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az Eximbank négy, összesen mintegy 1000 milliárd forint értékű finanszírozási ügyletében. A tárca az intézményben végzett átvilágítás során tárt fel visszás körülményeket, melyek alapján döntött a jogi lépés megtételéről.
A minisztérium közleménye szerint az Eximbanknál nagy kockázatú, gyenge biztosítékok mellett nyújtott jelentős összegű hitelek kedvezményezettjei között a korábbi kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, valamint az előző kormányzat közbeszerzéseinek gyakori nyerteséhez köthető érdekeltségek is feltűntek. Két esetben a hitelnyújtásról nem a bank igazgatósága, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium vagy az előző kormány döntött.
Az egyik kifogásolt ügylet az egykori Sofitel szálloda és a volt MALÉV Irodaház átalakítására nyújtott 59 milliárd forintos hitel volt, melyet Tiborcz István érdekeltségi köréhez kapcsolódó beruházás finanszírozására szavazott meg a bank igazgatósága. A döntés mindössze két nap alatt született meg egy 145 oldalas előterjesztés alapján, és az ügylet az Eximbank saját besorolása szerint is magas kockázatú minősítést kapott. Több belső szabálytól eltértek, és a projekt várható bevételeivel kapcsolatban is felmerültek kérdések, például a kaszinó bérleti szerződésének lejárta, valamint a hitelfelvevő magántőkealap rövidebb működési ideje a hitel futamidejénél.
A Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt afrikai projektjéhez kapcsolódó 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozás esetében a kötvényjegyzést nem az Eximbank igazgatósága, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyezte alapítói határozattal. Az ügylet egy zambiai-kongói gyorsforgalmi út és híd építését finanszírozta, 101 milliárd forintos magyar állami kezességgel, miközben mindkét afrikai ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott az Eximbanknál, és a projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgyát képezte.
A harmadik ügy a Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-projektje volt, melyre 576 milliárd forintos hitelt adtak az egyiptomi állami vasútnak. Az eredetileg magyar-orosz együttműködésben készülő kocsik szállítása akadozott a háborús szankciók és a magyar gyártók csődje miatt, így az ügyletet 2022-ben új konstrukcióban folytatták. A teljesítési határidő közeledik, de több mint 200 kocsit még nem szállítottak le, a nemteljesítés kockázatát pedig a magyar állam viseli, jelentős veszteségekkel. Eközben a hitelezett társaság jelentős osztalékot fizetett tulajdonosainak.
Végül, Észak-Macedóniának 360 milliárd forint értékben nyújtottak kedvezményes hitelt, melynek feltételei mintegy 90 milliárd forinttal terhelik a magyar adófizetőket. A hitelt azután kapta az ország, hogy Nikola Gruevszki volt kormányfő pártja koalíciós kormányt alakított. A hitelnyújtásról az előző kormány egyedi döntéssel határozott, a folyósítás feltételeit pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hagyta jóvá.
A minisztérium közleménye szerint a kifogásolt ügyletekben gyakran merültek fel olyan körülmények, amelyek eltértek a bank belső szabályaitól vagy a szokásos kockázatkezelési elvektől. Az Eximbank átvilágítása során feltárt visszás ügyletek arra utalnak, hogy a döntéshozatali folyamatok során külső nyomás vagy egyedi érdekek is szerepet játszhattak.
A Tiborcz Istvánhoz köthető szállodaügyletnél a gyors döntéshozatal, a magas kockázat és a belső szabályoktól való eltérés, valamint a fedezetként szolgáló kaszinó bérleti szerződésének lejárta is aggályokat vet fel. A Duna Aszfalt afrikai projektjénél a minisztérium beavatkozása a bank igazgatósága helyett, valamint a magas országkockázat és a nemzetközi jogvita ellenére vállalt állami kezesség különösen kiemelkedő. Érdekes egybeesés, hogy a kötvényjegyzést jóváhagyó ülésen módosították az Eximbank vezérigazgatójának és helyetteseinek 2025. évi prémiumkiírását.
Az egyiptomi vasútikocsi-projekt esetében a geopolitikai változások és a magyar gyártók csődje ellenére a magyar állam viseli a nemteljesítés kockázatát, miközben a hitelezett cég osztalékot fizetett. Az észak-macedóniai hitel pedig rendkívül kedvező kamatozásával és teljes állami kezességvállalásával terheli a magyar adófizetőket, miközben az országot az Eximbank és a hitelminősítők is kockázatosnak ítélték.
Az 1000 milliárd forintos nagyságrendű feljelentés jelentős pénzügyi és jogi következményekkel járhat, különösen, ha a nyomozás során bebizonyosodik a szabálytalanságok megléte. Az állami kezességvállalások és a kedvezményes hitelek révén a magyar adófizetőket terhelő potenciális veszteségek kiemelten fontosak.
A feltárt ügyek rávilágítanak az állami bankok működésének átláthatóságára és a döntéshozatali mechanizmusok integritására vonatkozó kérdésekre. Az Eximbank, mint exportfinanszírozási intézmény, kiemelt szerepet játszik a magyar gazdaság nemzetközi kapcsolataiban, ezért működésének tisztasága alapvető fontosságú.
A minisztérium által indított feljelentés nyomán büntetőeljárás indul ismeretlen tettes ellen, melynek során remélhetőleg kiderül, kik sürgették a kifogásolt döntéseket és kik engedélyezték a belső szabályoktól való eltéréseket. A nyomozás célja a felelősség megállapítása és az esetleges károk feltárása.
Az ügyek kimenetele befolyásolhatja az Eximbank jövőbeli működését és az állami finanszírozási gyakorlatok felülvizsgálatát. A nyilvánosság és a jogi eljárások segíthetnek megelőzni a hasonló visszás ügyleteket a jövőben, biztosítva az átláthatóbb és felelősségteljesebb gazdálkodást.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása