Az ENSZ dél-libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) mandátuma 2026. december 31-én jár le, és a térség biztonsági jövőjével kapcsolatos aggodalmak egyre nőnek. Bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európai Unió és több érintett állam is vizsgálja a lehetséges forgatókönyveket, egyelőre nincs végleges megállapodás a misszió sorsáról. A Defense News értesülései szerint a nemzetközi közösség számos opciót mérlegel, amelyek mindegyike jelentős hatással lehet Libanon stabilitására.
Kandice Ardiel, az UNIFIL szóvivője megerősítette, hogy a misszió a mandátum lejártáig folytatja feladatait. António Guterres ENSZ-főtitkár június 2-án három javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé, amelyek mindegyike a békefenntartók létszámának csökkentését irányozza elő. Ezek a forgatókönyvek 900, 1500, illetve 3000 fős katonai kontingenst vizionálnak, azonban a Biztonsági Tanács még nem hozott döntést, és más megoldás is szóba jöhet.
Az ENSZ elképzelései mellett alternatív javaslatok is felmerültek. Olaszország és Franciaország egy többnemzeti koalíció létrehozását indítványozta az UNIFIL kivonulása után, melyhez Németország is csatlakozott. Ezzel párhuzamosan az Európai Külügyi Szolgálat egy hároméves polgári és katonai misszió ötletével élt, amely a libanoni hatóságokat és a Libanoni Fegyveres Erőket (LAF) támogatná a területi ellenőrzés és a határbiztonság megerősítésében. Ez a kezdeményezés nem az UNIFIL helyettesítésére, hanem kiegészítésére irányulna.
A helyzetet tovább bonyolítja Izrael folyamatos katonai jelenléte Libanon területén, ahol a tűzszünet ellenére határ menti műveleteket folytat. A Washingtonban aláírt keretmegállapodás "kísérleti zónákat" jelöl ki Dél-Libanonban, melyeket a LAF ellenőrzése alá vonnának, és megtisztítanának a Hezbollah fegyvereitől. Izrael kivonulása csak ezen ellenőrzés lezárulta után valósulna meg, de eddig csupán az egyik ilyen zónából vonult ki.
Az izraeli és libanoni küldöttek augusztus 4-én Rómában folytatják a tárgyalásokat, melyek sikerét beárnyékolja a LAF korábbi, Hezbollah leszerelésében mutatott hatékonyságának hiánya. Libanon fegyveres ereje a régió egyik leggyengébbjének számít, ami miatt Izrael részéről is rendszeres kritikákat kap. Az UNIFIL mandátumának lejártával a misszió közel öt évtizedes jelenlét után felszámolná bázisait és kivonulna Dél-Libanonból.
Az UNIFIL kivonulása a napi szintű megfigyelés, jelentéstétel és a felek közötti koordináció megszűnését jelentené. Ez a funkció az 1701-es ENSZ BT-határozat értelmében a tűzszünet felügyeletét és a libanoni hadsereg Litani-folyótól délre történő telepítésének támogatását is magában foglalta. A nemzetközi jelenlét hiánya súlyos biztonsági vákuumot teremthetne egy már amúgy is válság sújtotta térségben.
A libanoni kormány egyértelműen a nemzetközi jelenlét fenntartása mellett áll, amit a parlament 86 képviselőjének petíciója is alátámaszt, melyet az ENSZ-főtitkárnak címeztek az UNIFIL mandátumának megújítása érdekében. Ezzel szemben Paul Salem, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa azt hangsúlyozza, hogy a libanoni államnak és a LAF-nak kellene fokozatosan átvennie a teljes biztonsági felelősséget. A szakértő szerint a nemzetközi közösségnek, beleértve az Öböl-menti államokat, Törökországot és Európát, kiképzéssel, felszereléssel és anyagi támogatással kellene segítenie a libanoni hadsereget, nem pedig közvetlen katonai jelenléttel.
A dél-libanoni biztonsági helyzet jövője továbbra is bizonytalan, miközben a nemzetközi közösség igyekszik megoldást találni az UNIFIL mandátumának lejártára. A számos felmerült javaslat, az ENSZ-főtitkár létszámcsökkentési terveitől a többnemzeti koalíció és az EU-s misszió ötletéig, mind azt mutatja, hogy a helyzet komplex és többoldalú megközelítést igényel. A tárgyalások folytatódnak, de a végső döntés még várat magára, miközben Libanon egyre inkább magára maradhat a térség feszültségei közepette.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása