Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűségi indexe kritikusan alacsony szintre süllyedt, elérve a 36 százalékot egy független orosz közvélemény-kutató, a Levada Központ felmérése szerint. Ezt az adatot Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, a Portfolio.hu rendszeres szerzője hozta nyilvánosságra Facebook-oldalán. Az elemző kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet aggasztó párhuzamokat mutat a múltbeli népszerűségi zuhanásokkal, amelyekre az orosz vezetés gyakran konfliktusok eszkalálásával reagált.
A Levada Központ adatai szerint Putyin elnök népszerűségi indexe a tavalyi 50 százalékról 36 százalékra esett vissza. A Levada Központot Oroszországban "külföldi ügynöknek" minősítették, de módszertana révén pontosabb képet adhat a valós bizalmi szintről. A kutatás során úgynevezett nyílt végű kérdéseket alkalmaznak, amelyek nem konkrét nevekre kérdeznek rá, hanem lehetővé teszik a válaszadók számára, hogy maguk nevezzék meg azokat a politikusokat, akikben megbíznak. Ez a megközelítés segít elkerülni az esetleges félelemből vagy igazodási kényszerből fakadó torzított válaszokat, amelyek akkor jelentkezhetnek, ha közvetlenül az elnökbe vetett bizalomról kérdezik az embereket.
Bendarzsevszkij Anton szerint a népszerűség csökkenésének hátterében több tényező is áll. Ezek közé tartoznak az ukrán erők sikeres mélységi csapásai, amelyek Oroszország területén is éreztetik hatásukat. Emellett az országban tapasztalható benzinhiány, valamint az orosz kereskedelmi és logisztikai központok elleni támadások, illetve azok megsemmisítése is hozzájárul a lakosság elégedetlenségéhez. Végül, de nem utolsósorban, a katonai sikerek hiánya az ukrajnai háborúban jelentősen erodálja az elnök támogatottságát.
Vlagyimir Putyin elnöksége során már többször is szembesült komoly népszerűségi hullámvölgyekkel. Az első jelentős visszaesés 2005-ben következett be, amikor a csecsen terrormerényletek és a szociális juttatások rendszerének átalakítása miatt a mutató 32 százalékra zuhant. Egy másik mélypontot 2013-ban regisztráltak, amikor Putyin 2012-es elnöki visszatérése és az azt követő tüntetések kemény elfojtása nyomán a népszerűsége 30 százalékra esett vissza. A legmélyebb pontot 2020-ban érte el, amikor a 2018-ban kezdődő zuhanás eredményeként mindössze 23 százalékos támogatottságot mértek.
Ezek a korábbi időszakok rávilágítanak arra, hogy az orosz elnök népszerűségi indexe nem először ingadozik jelentősen. A Levada Központ módszertana, amely a közvetlen kérdések helyett a nyílt végű megfogalmazásokat részesíti előnyben, a politikai bizalom valósabb képét mutathatja. Ez a megközelítés különösen releváns egy olyan politikai környezetben, ahol a válaszadók esetleg tartanak a nyílt véleménynyilvánítástól.
A történelmi adatok elemzése azt mutatja, hogy Putyin elnök korábbi népszerűségi problémáit rendre konfliktusok kirobbantásával vagy azok eszkalálásával igyekezett kezelni, és ez a stratégia eddig sikeresnek bizonyult a támogatottság visszaszerzésében. A 2013-as mélypontra például a 2014-es Krím-félsziget megszállása volt a válasz. Hasonlóképpen, a 2020-as legalacsonyabb népszerűségi szintet követően 2021-ben jelentős orosz haderő gyűlt össze Ukrajna határai mentén, ami végül a 2022-es teljes körű ukrajnai invázióhoz vezetett.
Ez a mintázat különösen aggasztóvá teszi a jelenlegi helyzetet, mivel a 36 százalékos népszerűségi index ismét olyan szintre esett vissza, amely a múltban nagyszabású katonai akciók előzménye volt. Az elemzők szerint a jelenlegi alacsony támogatottság arra ösztönözheti az orosz vezetést, hogy hasonló módon reagáljon, ami további eszkalációt jelenthet a régióban. A Levada Központ által alkalmazott módszertan, amely a valós bizalmi szintet igyekszik feltárni, megbízhatóbb alapot adhat az ilyen jellegű elemzésekhez.
A jelenlegi népszerűségi szint és a múltbeli reakciók közötti összefüggés arra utal, hogy a mostani helyzet nem tekinthető megnyugtatónak. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos fejlemények, mint az ukrán mélységi csapások, az orosz logisztikai problémák és a katonai sikerek hiánya, tovább gyengíthetik az elnök pozícióját. Amennyiben a történelmi mintázat megismétlődik, az a konfliktus további elmélyülését vagy újabb feszültségek kirobbanását vetítheti előre.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a Putyin népszerűségének drasztikus csökkenéseire adott válaszok az elmúlt több mint tíz évben mindig nagyobb eszkalációval és háborúval jártak. Ez a tendencia komoly kockázatot jelent a regionális és globális stabilitásra nézve. A nemzetközi közösség számára kiemelten fontos a helyzet folyamatos figyelemmel kísérése, tekintettel az orosz vezetés múltbeli döntéseire és a jelenlegi geopolitikai feszültségekre. A Levada Központ adatai így nem csupán belső orosz folyamatokra világítanak rá, hanem potenciális nemzetközi következményekre is utalhatnak.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása