A magyar építőiparban jelentős változás lép életbe július 15-én, amikor is hatályba lép az új, ajánlott építőipari rezsióradíj minimális mértékét meghatározó rendelet. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter döntése értelmében az áfa nélküli legkisebb óradíj nettó 7830 forintra emelkedik. Ez a módosítás az ágazatot érintő kedvezőtlen gazdasági változásokra ad választ, és a korábbi, 2024 végén kiadott miniszteri rendeletet váltja fel, amely nettó 6764 forintban határozta meg az óradíjat.
Az új összeg megállapítása nem önkényes döntés eredménye, hanem az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság hivatalos ajánlásán alapul. Ez a szakmai testület kulcsszerepet játszik abban, hogy a szabályozás a gyakorlatban is igazodjon az építőipari szektor megváltozott körülményeihez és a nehezedő gazdasági környezethez. A rendelet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg, a kihirdetését követő ötödik napon, azaz július 15-én lép hatályba.
Mi indokolja az emelést?
Az építőipari rezsióradíj emelését számos tényező indokolja, amelyek mind a szektor gazdasági terhelését növelték az elmúlt időszakban. Az egyik legfontosabb ok az energiaköltségek jelentős növekedése, ami közvetlenül befolyásolja a rezsianyagok és a munkahelyi energiafelhasználás kiadásait. Emellett az infláció hatására emelkedtek a munkahelyi szociális és munkaegészségügyi szolgáltatások költségei is, amelyek elengedhetetlenek a munkavállalók megfelelő körülményeinek biztosításához.
A díj megállapításakor a legfrissebb béradatokat, a közterheket és az ágazati számításokat is figyelembe vették. A szakmai szervezetek egyöntetű álláspontja szerint a megemelt összeg elengedhetetlen ahhoz, hogy az építőipari vállalkozások továbbra is megfelelő színvonalú szolgáltatást tudjanak nyújtani, és fenntarthatóan működhessenek a jelenlegi gazdasági környezetben. Az emelés célja tehát a költségek reálisabb fedezése és az ágazat stabilitásának megőrzése.
Hatás a kivitelezési munkákra
Az építőipari rezsióradíj emelkedése várhatóan hatással lesz a kivitelezési és felújítási munkák árazására. Mivel ez az óradíj a vállalkozások egyik alapvető költségelemét képezi, annak növekedése megjelenhet a végfelhasználói árakban is. Ez azt jelenti, hogy a szakemberek díjai drágulhatnak, ami befolyásolhatja az építési projektek teljes költségét. Ugyanakkor az emelés hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalkozások ne kényszerüljenek minőségi kompromisszumokra a költségek leszorítása érdekében, és továbbra is magas színvonalú munkát végezhessenek.
A rendelet részletes bontásban is bemutatja az óradíj egyes költségnemeit. Ezek között szerepel az alapbér, a pótlékok és kiegészítő fizetések, a foglalkoztatói járulékok, a szállásköltség, a csoportos személyszállítás, a védőruha és védőfelszerelés, a munkahelyi szociális és munkaegészségügyi szolgáltatások, a munkavédelmi költség, az ügyviteli és munkahelyi irányítás költsége, a rezsianyag és munkahelyi energiaköltség, valamint a felvonulás és munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége. Ez a részletes felosztás transzparenciát biztosít az óradíj kalkulációjában, és segíti az ágazati szereplőket a költségek pontosabb tervezésében.
Összességében a közlekedési és beruházási miniszter által rendeletben meghatározott új rezsióradíj célja, hogy az építőipar alkalmazkodni tudjon a megváltozott gazdasági körülményekhez. A nettó 7830 forintos óradíj bevezetésével a kormány és a szakmai szervezetek a szektor stabilitását, a szolgáltatások minőségének fenntartását és a vállalkozások fenntartható működését kívánják elősegíteni a jelenlegi kihívásokkal teli időszakban. A jogszabályi változás a 4/2026. (VII. 10.) KBM rendelet formájában jelent meg.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása