A világ leggazdagabb vállalkozói és technológiai vezetői egyre intenzívebben foglalkoznak egy esetleges globális összeomlás túlélésének kérdésével. Miközben föld alatti luxusbunkereket építenek vagy vásárolnak távoli helyszíneken, mások már azon dolgoznak, hogyan vehetnék át az irányítást egy ilyen, civilizációs válság sújtotta világban. A végítéletszerű narratívák ma már nem csupán sci-fi témák, hanem a politika és a gazdasági elit legfelsőbb köreibe is beszivárogtak, politikai eszközzé válva.
Az elmúlt években a Szilícium-völgy milliárdosai jelentős összegeket fektettek be a túlélésre való felkészülésbe. Luxusbunkereket hoznak létre Új-Zélandon, eldugott szigeteken és vidéki birtokokon, nukleáris háborúk, járványok, társadalmi káosz vagy az ellenőrizhetetlenné váló mesterséges intelligencia fenyegetéseire készülve. Ez a felkészülés azonban túlmutat a puszta túlélésen; egyesek már azon gondolkodnak, hogyan irányíthatnák a világot egy esetleges összeomlás után.
Peter Thiel technológiai milliárdos, a PayPal társalapítója és a Palantir létrehozója, egy titkos társaságot, a „Dialogot” működtet. Ez a kör vállalatvezetőket, milliárdosokat és politikai döntéshozókat, például Alexus Grynkewich NATO-vezetőt és Jared Kushnert, Donald Trump vejét hozza össze. Thiel korábban többször is beszélt az emberiséget fenyegető egzisztenciális veszélyekről, mint például a nukleáris háború vagy az AI, amelyek szerinte Armageddonhoz vezethetnek.
Előadásain bibliai keretbe helyezi a politika és a technológia kérdéseit. A végidőkről szóló gondolkodásmódja azon a feltételezésen alapul, hogy egy ilyen korszakot csak a legtehetségesebbek és legjobban felkészültek élhetik túl. Thiel nézetei, bár szélsőségesnek tűnhetnek, nem elszigeteltek, hiszen a technológiai és politikai szektor más befolyásos szereplői is egyre gyakrabban tekintenek a jelenre, mint egy közelgő civilizációs katasztrófa előszobájára.
A hanyatlásról és összeomlásról szóló narratívák használata nem újkeletű jelenség a történelemben. Az ókori Róma első császára, Augustus is az erkölcsi válságra hivatkozva erősítette meg saját hatalmát. A jelenlegi végidők politikája azonban több szempontból is különbözik a korábbi korszakoktól, különösen a valós és vélt fenyegetések gyors terjedése miatt.
A közösségi média algoritmusai felgyorsítják a félelem, a hisztéria és az összeesküvés-elméletek terjedését. Emellett a Szilícium-völgy vezetői gyakran beszélnek a mesterséges intelligenciáról, mint az emberiség megmentőjéről vagy pusztulásának okozójáról. Alex Karp, a Palantir vezérigazgatója az AI-versenyt „a mi Oppenheimer-pillanatunknak” nevezte, hangsúlyozva, hogy a gazdag államoknak el kell dönteniük, megállítják-e a veszélyes technológia fejlődését, vagy geopolitikai előnyre használják fel azt.
A végítéletet vizionáló narratívák egyre inkább megjelennek a politikai hatalom legfelső szintjein is. Az Egyesült Államok hadseregének egyes tagjai például panaszt tettek, hogy parancsnokaik bibliai végidőkről szóló retorikával indokolták az Irán elleni katonai akciókat. A konfliktust Krisztus visszatérésének szükséges előfeltételeként értelmezték.
Ez a jelenség szorosan kapcsolódik Donald Trump adminisztrációjának politikájához, amely erősen támaszkodott a keresztény jobboldalra, különösen az evangéliumi keresztényekre. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter például Isten eszközének mutatja be magát egy civilizációs küzdelemben, amely a kereszténység jövőjéért zajlik. Szakértők szerint Hegseth és más kulcsszereplők is evangéliumi keresztényekkel és keresztény cionistákkal töltik fel minisztériumaikat.
Ez az átalakulás azt mutatja, hogy a politikai és gazdasági elit egyes tagjai saját kereszténység-értelmezésüket az amerikai felsőbbrendűség gondolatával kapcsolják össze. Donald Trump Iránnal kapcsolatos fenyegetései, miszerint „egy egész civilizáció pusztulhat el ma éjjel”, jól példázzák e mítoszteremtés veszélyeit. Az ilyen kijelentések radikális politikának ágyaznak meg világszerte.
A Trump-adminisztráció többször is állította, hogy Európa a bevándorlás és az integráció miatt hanyatlással és civilizációs eltörléssel néz szembe. Hasonlóan Nigel Farage, a Reform UK vezetője is társadalmi összeomlással fenyegeti az Egyesült Királyságot. Ez a fajta retorika hatékony politikai fegyver, mivel kutatások szerint az emberek hajlamosabbak rendkívüli intézkedéseket támogatni, ha egzisztenciális fenyegetéssel szembesülnek.
A tudományos eredmények azt is kimutatták, hogy bizonytalan időkben a politikai vezetők pszichológiai beállítottsága kiemelten fontossá válik. A technológiai és környezeti átalakulások kiszámíthatatlan következményei félelmet és bizonytalanságot szülnek, ami növeli annak kockázatát, hogy a vezetők politikai ellenfeleiket, társadalmi mozgalmakat vagy kisebbségi csoportokat mitikus ellenségként kezeljenek. Ez a veszély már a valóság részévé vált.
A végidők politikája végső soron arról szól, hogy ki jogosult meghatározni, mi jelenti az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélyt. Ez a hatalmi harc nem csupán a túlélésről, hanem a jövő irányításáról is szól. A narratívák formálása és a félelem kihasználása alapvetően befolyásolja a globális politikai döntéseket és a társadalmi kohéziót.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása