Orbán Viktor a magyar politikai és gazdasági helyzetről tartott beszédében több kulcsfontosságú témát érintett, kiemelve a "hazugságok" elleni fellépés, a gazdasági valóság őszinte bemutatása, valamint egy új, szerinte önkényuralmi rendszer elleni küzdelem fontosságát. A miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnököt az első civil államfőként jellemezte, és kritikusan értékelte az Európai Unió és a NATO politikáját.
A Fidesz elnöke szerint az első teendő a "hazugságok" elleni fáradhatatlan fellépés. Példaként említette az EU-ból való kilépés szándékát firtató állításokat, melyek szerinte valótlanok, hiszen Magyarország helye az Európai Unióban van, bár az unió jelenleg "rossz politikát" folytat. Hasonlóképpen "sikeres hazugságnak" nevezte azt a feltételezést, hogy Oroszország érdekeit támogatnák, hangsúlyozva, hogy mindig Magyarország érdekeit képviselték, és az olcsó orosz energiára szükség van.
Orbán Viktor kitért a NATO szerepére is, amelyet védelmi szövetségnek tart, és álláspontja szerint a NATO területén kívüli háborúkban Magyarországnak joga van a semlegességhez, és ezt fenn is akarja tartani. Kritizálta, hogy szerinte Magyarország feladta semlegességét, és egy "ukránbarát, oroszellenes európai háborús koalícióhoz" csatlakozott. Ez a lépés szerinte "kapitális hiba" volt, mivel a háború eszkalálódása esetén az ország potenciális katonai célponttá válhat.
A politikus "hazugságnak" nevezte a "Zsolti bácsi ügyet" és azt az állítást is, miszerint Sulyok Tamás köztársasági elnök a Fidesz "bábja" lenne. Ezzel szemben azt állította, hogy Sulyok Tamás volt Magyarország első civil köztársasági elnöke, akinek nem volt pártkötődése, és nem volt semmilyen párt bábja.
A második fő teendőként a fenyegető gazdasági helyzetről szóló igazság elmondását jelölte meg. Elmondása szerint a kampányban is figyelmeztetett a "nehéz időkre", de az ellenfél azt állította, hogy a veszélyeket a Fidesz találja ki. Orbán Viktor szerint Magyarországon hónapok óta "nincs gazdasági kormányzás", helyette "Facebook-kormányzás, mozi és parasztvakítás" folyik, miközben a gazdaság szenved. Kiemelte a mezőgazdaság és az építőipar problémáit, valamint az erős forint negatív hatását az exportra dolgozó vállalkozásokra, akik szerinte nem kapnak segítséget.
Az euró bevezetéséről szóló beszédet "mesének" nevezte, szerinte az euró valójában a "megszorítás kódneve", amelyet a spekulánsok és a bankok támogatnak. Figyelmeztetett, hogy az őszi megszorítások idején az euróra fognak hivatkozni. Ha ez bekövetkezik és továbbra sem lesz gazdasági kormányzás, a "külföldiek" be fognak kopogtatni, és ez Magyarország "ötödik kifosztásához" vezethet, Trianon, a második világháború utáni jóvátétel, a Horn-kormány és a 2002-2010 közötti időszak után.
Orbán Viktor szerint a fiatalokkal elhitették, hogy minden, ami "európai" és "brüsszeli", az jó, legyen szó energiapolitikáról, szankciós politikáról, külpolitikáról vagy gazdaságpolitikáról. Ezt azzal magyarázta, hogy a fiatalok még nem láttak sikertelen, brüsszeli gazdaságpolitikát folytató kormányt Magyarországon. A Tisza Pártra szavazókat "moziban ülőknek" nevezte, akik szerinte azt hiszik, valóságot látnak, pedig nem.
A volt miniszterelnök álláspontja szerint a most formálódó rendszer a régi kommunista önkényuralomhoz hasonló légkört teremt, ahol senki sem érezheti magát biztonságban. A magyar politika szerinte ma "bosszú-kormányzásra" redukálódott, ahol aki nincs a hatalmon lévőkkel, az ellenség. Ezt a logikát az erőszakhoz vezető útnak nevezte.
Orbán Viktor a Tisza Párt célját egy új önkényuralmi rendszer kiépítésében, a Fidesz felszámolásában és az alternatívák illegitim döntésekkel történő ellehetetlenítésében látta. A párt szavazóinak valós igényei szerinte kevesebb kormányzati hiba és több gazdasági eredmény lettek volna, de tévednek abban, hogy az önkény csak a fideszesek ellen fordul majd, és egy napon ők is védtelenül ébredhetnek a hatalommal szemben.
A miniszterelnök megfogalmazása szerint a jelenlegi hatalom nem az ország ügyeivel, hanem az ellenzék üldözésével foglalkozik, ami szerinte veszélybe sodorja a magyar demokráciát. Ezért az "ellenzéki politika" helyett "ellenállási politika" következik. Orbán Viktor elnézést kért azért, hogy Magyar Péter a Fideszből érkezett, még ha a párt "legrosszabb részéből" is.
Kijelentette, hogy Magyarország az "új Venezuela", csak olajvagyon nélkül. Hasonlóságokat vélt felfedezni a dél-amerikai rendszerek és a magyarországi események között: állami tisztviselők eltávolítása, ellenzéki képviselők jogainak megvonása, büntetőeljárások, pártok zaklatása, kampányirodákban tartott házkutatások, valamint az ellenfelek megfélemlítése hamis vádakkal és jogilag tisztázatlan eljárásokkal.
A "Nemzeti Vagyonvédelmi Hivatal" létrehozását egy új "ÁVH-hoz" hasonlította, és felvetette a kérdést, hova vezet, ha a kormány a már létező rendőrség és ügyészség mellé vagy helyett új állami hatóságot hoz létre az ellenfelei leszámolására. Szerinte ilyen lépéseket korábban csak a kommunisták és Hitler tettek, és ismert a végkimenetelük.
Orbán Viktor a Magyarországon zajló folyamatokat egy "radikális baloldali politikai vírusnak" nevezte, amelyet nemzetközi hálózatok terjesztenek. Bár még nem talált rá tisztességes nevet, utalt a neokommunizmus, new age kommunizmus, liberális autoriter rendszer vagy államcsíny elnevezésekre, de egyelőre az "önkényuralmi rendszer" kifejezésnél maradna.
A miniszterelnök szerint az új önkényuralmi kormányzati rendszer úgy jött létre Magyarországon, hogy Brüsszel támogatta. Bár eddig is voltak illúzióik a Moszkvával való hasonlóságról, azt kevesen gondolták, hogy Brüsszel nyílt önkényuralmat is támogatna. Figyelmeztetett, hogy ha ez a "vírus" Magyarországról más nyugati országokba is eljut, komoly gondokat okozhat.
Végezetül Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy akárminek is nevezik ezt a rendszert, fel kell lépni ellene.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása