Jelentős személyi változásokról számolt be csütörtökön az MVM Zrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatásában. A közlemény szerint az állami tulajdonú energetikai vállalat igazgatóságának és felügyelőbizottságának élére is új elnök került, emellett mindkét testületbe új tagokat is választottak. Ez az átszervezés alig egy hónapon belül a második jelentős vezetői változást jelenti a vállalat élén.
Az MVM Zrt. igazgatóságának élére július 29-i hatállyal Tótth Andrást választották meg taggá és egyben elnökké. Tótth András a poszton Bertalan Zsoltot váltja, aki továbbra is tagja marad az igazgatóságnak. Az igazgatóságba szintén július 29-től új tagként került Borbély Ede, Réti Ádám, Kis-Fleischmann Éva, Pekárik Géza és Gáborjáni-Szabó Szabolcs. Ezzel párhuzamosan az igazgatóságból július 28-án visszahívták Horváth Péter Jánost és Fazekas Lászlót.
A felügyelőbizottságban is jelentős változások történtek. Zolnay Juditot választották meg az MVM Zrt. felügyelőbizottságának tagjává és elnökévé 2026. július 29. napjától, határozatlan időre. A felügyelőbizottság korábbi elnökét, Török Sándort visszahívták tisztségéből és tagságából is. Az új felügyelőbizottsági tagok között szerepel Kupa Mihály Dénes, Tarjányi Krisztina, Zsoldos István, Vajó Regina Alexandra és Szabó Krisztián.
A mostani vezetői átrendeződés előzményei július elejére nyúlnak vissza, amikor Kapitány István felmentette Mátrai Károlyt, az MVM akkori vezérigazgatóját, valamint Czepek Gábort, az igazgatóság korábbi elnökét. Ezt követően az Index információi szerint Bertalan Zsolt vehette át az MVM vezetését, amit később a gazdasági és energetikai miniszter is megerősített. A mostani változások tehát egy folyamat részeként értelmezhetők, melynek során az MVM vezetése jelentősen átalakul.
Az MVM-nél zajló vezetői változások egybeesnek a kormány nagyszabású energetikai fejlesztési programjaival. Az Index korábbi beszámolói szerint a kormány kiemelt figyelmet fordít az áramhálózat korszerűsítésére, okosmérős fejlesztésekre és új megújuló kapacitások rendszerbe kapcsolására. Ezek a projektek kulcsfontosságúak az ország energiaellátásának stabilitása és modernizációja szempontjából.
Júniusban Kapitány István arról tájékoztatott, hogy 500 milliárd forintos keretösszegben nyílnak meg energetikai uniós pályázatok, amelyek célja az áramhálózati és okosmérős fejlesztések támogatása. Ezek a források a Tisza-kormány és az Európai Bizottság közötti, 16,4 milliárd eurós megállapodás részét képezik. A pályázatok felhasználásának tempója kritikus, mivel a Helyreállítási Alap forrásainak felhasználási határideje augusztus végén lejár, ami sürgetővé teszi a projektek megvalósítását és a források lehívását.
A vezetői átszervezések és az energetikai fejlesztési programok közötti összefüggés arra utal, hogy a kormányzat felgyorsítaná az energetikai szektor modernizációját és hatékonyabbá tenné a projektek végrehajtását. Az MVM, mint az ország egyik legnagyobb energetikai szereplője, kulcsszerepet játszik ezekben a folyamatokban, így a vezetés stabilitása és a megfelelő szakértelem biztosítása alapvető fontosságú a kitűzött célok eléréséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása