A közelmúltbeli kormányváltás nem csupán a tárcák feladatköreit rendezte át, hanem jelentősen befolyásolta a minisztériumok közötti hatalmi viszonyokat is. Bár a nyilvánosságban Vitézy Dávid tűnik a kabinet egyik legmeghatározóbb szereplőjének, az uniós források elosztása és a döntési jogkörök vizsgálata ennél összetettebb képet fest a miniszteri befolyásról.
Vitézy Dávid politikai értelemben a változások egyik nyertesének tekinthető, kommunikációs szempontból pedig a kormány egyik legláthatóbb miniszterévé vált. Szinte minden stratégiai jelentőségű kormányzati ügyben szerepet kap, és számos kulcsfontosságú fejlesztési terület tartozik az irányítása alá. Kiemelt pozíciót foglal el az Európai Uniótól érkező, Magyarország számára létfontosságú források megszerzésében is.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója szerint Vitézy Dávid a legtöbbet kommunikáló tárcavezető. A közlekedési minisztérium súlyát az adja, hogy hozzá tartoznak az elmúlt évek legérzékenyebb és legtöbb vitát kiváltó beruházásai, mint például az autópálya-koncesszió, valamint a túlárazás gyanúját felvető vasúti és közúti projektek. Ezek felülvizsgálata révén a tárca a kormány egyik legkiemelkedőbb szereplőjévé vált, miközben ezen a területen lehet a legtöbb korábban lekötött forrást újra mozgásba hozni.
Az uniós pénzek tényleges elosztása azonban nem feltétlenül támasztja alá azt a képet, hogy Vitézy Dávid kezében összpontosulna a legtöbb fejlesztési forrás. A 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban az intelligens közlekedést finanszírozó IKOP Plusz a teljes keret mintegy 16,1 százalékát teszi ki. Ezzel szemben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) közel 24 százalékos részesedéssel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy Kapitány István gazdaságfejlesztési területe nagyobb uniós keretet kezel.
Vitézy Dávid kiemelt láthatósága nem a rendelkezésére álló források nagyságából fakad, hanem abból, hogy az elmúlt évek legvitatottabb beruházásainak rendezése az ő minisztériumára hárult. Emellett politikailag is hangsúlyos szerepet vállal ezek kommunikációjában, ami Molnár László szerint személyes motivációkkal is összefügghet, mivel korábban állami vezetőként e szakterületen dolgozott. A szakértő kiemelte, hogy az uniós források hazahozataláért viselt politikai felelősség és a tényleges döntési jogkör nem feltétlenül azonos.
Bár a beruházáspolitika a közlekedési tárcához tartozik, az uniós pénzek költségvetési kezelése továbbra is a Pénzügyminisztériumon keresztül történik. A legnagyobb politikai súlya annak a miniszternek van, aki vétójoggal rendelkezik egy-egy döntésnél. Kármán András pénzügyminiszter esetében ez a helyzet, ami korábban Varga Mihály befolyását is megalapozta az Orbán-kormányokban, függetlenül a közvetlenül kezelt uniós forrásoktól.
A miniszteri befolyás valós mértékét nem csupán a kezelt források nagysága, hanem a döntési jogkörök, különösen a vétójog határozza meg. A pénzügyminiszter pozíciója ebből a szempontból kiemelkedő, hiszen a költségvetési döntéseknél gyakorolt vétójog révén az egyik legbefolyásosabb szereplővé válik a kabinetben.
Fontos különbséget tenni a hagyományos kohéziós uniós források és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretéből érkező pénzek között. A 2021–2027-es kohéziós keret csaknem 9700 milliárd forintot tesz ki, amelyben a GINOP Plusz közel 24 százalékkal, a TOP Plusz mintegy 20 százalékkal, a KEHOP Plusz pedig hozzávetőleg 16 százalékkal képviselteti magát. Ezen hagyományos forrásokat vizsgálva a közlekedési tárca inkább a harmadik-negyedik legnagyobb forrásgazdának tekinthető.
Az RRF esetében nehezebb pontosan meghatározni a közlekedési tárcához kerülő forrásokat. A teljes, közel 10 milliárd eurós keretből csupán mintegy 3,6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész kedvezményes hitel. Ráadásul az RRF keretének egy része már lehívásra került, további 1 milliárd eurót pedig közös európai célokra kell fordítani, így a szabadon felhasználható keret nagyjából 8 milliárd euróra zsugorodott.
Ha az RRF-ből várható pénzeket is figyelembe vesszük, a közlekedési minisztérium a második-harmadik helyre kerülhet a kormányzati rangsorban a kezelt források tekintetében. Ez azonban nem változtat azon a képen, hogy Vitézy Dávid politikai láthatósága továbbra is nagyobb, mint amit kizárólag a forráselosztásból fakadó súlya indokolna.
Molnár László szerint Vitézy Dávid elsősorban a kormány "arca" a nagyberuházások és a vitatott fejlesztések ügyében, ő szerepel a legtöbbet a nyilvánosság előtt. Ugyanakkor a legnagyobb fejlesztési keretek továbbra is más tárcákhoz tartoznak.
A kohéziós forráskeretek nagysága önmagában is félrevezető lehet, mivel jelentős részük már nem áll szabadon a kormány rendelkezésére. Az Európai Unió által kiszabott bírságok csökkentik a forrásokat, és az operatív programok jelentős részére már korábban szerződéseket kötöttek, vagy a pénzt részben ki is fizették. A 2021–2027-es kohéziós forrásokból már mintegy 3670 milliárd forintot kifizettek, ami jól mutatja, hogy a pénzek jelentős része már a projektekhez került.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása