A magyar lakáspiacon a második negyedévben kettős tendencia rajzolódott ki: miközben az elkészült lakások száma jelentősen emelkedett, az új építési engedélyek kiadása váratlanul csökkent. Ez a fordulat egyrészt megerősíti a korábbi negyedévben megindult élénkülést, másrészt azonban kérdéseket vet fel a jövőbeli növekedés fenntarthatóságával kapcsolatban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei második negyedévben 3457 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, ami 42%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez a szám véget vetett a 2025-ben tapasztalt stagnálásnak, és a szezonálisan igazított adatok alapján két és fél éve nem látott mennyiségű lakás épült. Az első negyedévben már érzékelhető volt az elmozdulás az átadott lakások számában, és a második negyedévben ez a tendencia tovább erősödött.
Ezzel szemben az új építési engedélyek terén fordulat következett be: a második negyedévben 7297 darab engedélyt adtak ki, ami érdemi visszaesés az első negyedévhez képest. Éves alapon ez gyakorlatilag stagnálásnak felel meg. Ez a csökkenés megtörte a két éve tartó emelkedő tendenciát, amely során az engedélyek száma negyedévente a 4000-es szintről megközelítette a 10 ezret 2026 elejére. A pénzügyi válság óta a 10 ezer darabos szintet sosem sikerült átlépni, és a friss adatok szerint ez most sem valósult meg.
Az újlakás-építés korábbi csúcsaitól még mindig messze van a jelenlegi piac, de a fordulat után további növekedésre lehetett számítani. Az állami támogatások és ösztönzők érezhetően élénkítették az újlakáspiacot, és a korábbi években megindult építési engedélyek számának növekedése alapot adott a további bővülés várakozásainak. 2024-ben még negyedévente alig több mint 4000 lakásra adtak ki engedélyt, ez a szám 2026 elejére már közel 10 ezerre emelkedett.
Ez a növekedés a lakásépítési konjunktúra fontos mutatója volt, amely jelezte a beruházási kedv élénkülését. A 2025-ben tapasztalt mélyponti stagnálás után az idei év első felében megfigyelhető volt az átadott lakások számának emelkedése, ami a korábbi engedélyek realizálódását tükrözte. A piac szereplői és elemzői is arra számítottak, hogy a kiadott engedélyek számának folyamatos emelkedése garantálja a lendület fenntartását.
Az építési engedélyek számának váratlan visszaesése kockázatot jelenthet, felvetve a kérdést, hogy a kormányzati stimulus hatása gyorsabban kifutott-e a vártnál. Bár egyelőre nem egyértelmű, hogy ideiglenes megtörésről van-e szó, vagy egy tartósabb trendfordulóról, a friss adatok óvatosságra intenek. A jövőbeli lakásépítési aktivitás szempontjából kulcsfontosságú az engedélyek alakulása.
Ennek ellenére a már folyamatban lévő projektek biztosítják, hogy az átadott lakások száma még néhány negyedévig biztosan emelkedni fog. Az idei évre 15 és 20 ezer közötti megépült lakásszám várható, ami meghaladja az előző két év gyengébb teljesítményét. Az első fél évben országosan 22%-kal több lakás épült, mint tavaly ilyenkor, és a növekedés központja az ország közepe.
Budapesten is 22%-os növekedés volt tapasztalható, ami a főváros súlya miatt az országos növekedés harmadát adja. A növekedés további egynegyedét Pest megye, egyötödét pedig Fejér megye fellendülése hozta. Tolna megye példája jól illusztrálja a növekedési potenciált: itt 12-szer több lakás épült az első félévben, mint tavaly, bár ez abszolút értékben mindössze 210 átadott lakást jelentett a korábbi 17-hez képest.
A lakáspiacon tehát egyelőre vegyes kép látható: az átadott lakások száma emelkedik, ami rövid távon optimizmusra ad okot, de az építési engedélyek csökkenése hosszú távon bizonytalanságot vet fel. A már megkezdett projektek lendülete még fenntartja a növekedést az átadások terén, de az új beruházások elmaradása lassulást eredményezhet a későbbiekben.
Az első félév építési engedélyi statisztikái alapján Közép-Magyarország mellett Győr-Moson-Sopron megyében tarthat ki az építési lendület. A piac további alakulása nagyban függ majd a gazdasági környezettől, a kamatoktól és a kormányzati intézkedések hatásaitól. Fontos lesz figyelemmel kísérni, hogy a második negyedéves engedélycsökkenés egyszeri jelenség volt-e, vagy egy új, lefelé mutató trend kezdetét jelenti.
A lakásépítés fellendülése továbbra is kulcsfontosságú a gazdaság számára, és a jelenlegi adatok alapján a piac egy átmeneti, de dinamikus fázisban van, ahol a múltbeli beruházások eredményei találkoznak a jövőbeli bizonytalanságokkal.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása