Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Magyarországon regisztrálták a legnagyobb visszaesést az online eseményjegy- és kulturális szolgáltatások vásárlásában az Európai Unióban. Ez a tendencia szembetűnő, mivel az uniós átlag mindkét területen növekedést mutatott az előző évhez képest. A felmérés a 16 és 74 év közötti, magánháztartásban élő lakosság körében vizsgálta az elmúlt három hónapban történt internetes vásárlásokat.
Az Európai Unióban az online eseményjegyet vásárlók aránya 2024-ben 23 százalékról 2025-re 26,8 százalékra emelkedett, ami 3,8 százalékpontos növekedést jelent. Az online kulturális szolgáltatások esetében az uniós átlag 33,5 százalékról 36,8 százalékra nőtt, 3,3 százalékpontos bővülést mutatva. Magyarországon ezzel szemben az online eseményjegyet vásárlók aránya 23,67 százalékról 20,75 százalékra csökkent, ami 2,92 százalékpontos visszaesés, és a legnagyobb az EU-ban.
Az online kulturális szolgáltatásokat igénybe vevők aránya is mérséklődött hazánkban, 25,5 százalékról 22,3 százalékra, ami 3,2 százalékpontos csökkenést jelent. Ez a visszaesés szintén a legnagyobb negatív irányú változás az Európai Unió tagállamai között. Szlovéniában csupán 0,12 százalékpontos csökkenést mértek az eseményjegyek terén, míg Franciaországban 1,5, Cipruson pedig 0,8 százalékpontos mérséklődés volt tapasztalható a kulturális szolgáltatásoknál.
Az uniós rangsorban Magyarország az online eseményjegy-vásárlásban a 22. helyre, az online kulturális szolgáltatások vásárlásában pedig a 24. helyre került. Ez azt jelzi, hogy hazánk nemcsak az élmezőnytől maradt el jelentősen, hanem az uniós átlaggal ellentétes irányba mozdult el 2024 és 2025 között.
Az online eseményjegyek kategóriájába tartoznak a koncert-, mozi-, színház- és sportbelépők, míg az online kulturális szolgáltatások köre szélesebb. Utóbbi magában foglalja az online zenei, filmes, könyv-, sajtó- és játéktartalmak vásárlását, valamint az előfizetéseket is. Az Eurostat felmérése a válaszadók arányát mutatja, akik az interneten vásároltak, nem pedig a vásárlások darabszámát vagy értékét.
Az online eseményjegy-vásárlásban 2025-ben Írország (51,5%), Hollandia (48,1%), Dánia (48%) és Finnország (44,2%) vezette a rangsort. Ezek az észak- és nyugat-európai országok jellemzően magas digitális szolgáltatás-használattal rendelkeznek. Az online kulturális szolgáltatások terén is Írország (73,1%), Dánia (68,7%), Hollandia (68,6%) és Svédország (63,6%) állt az élen.
A legnagyobb éves növekedést az online eseményjegy-vásárlásban Görögország érte el 15,6 százalékponttal, ahol a mutató 23,24 százalékról közel 38,9 százalékra emelkedett. Cipruson is jelentős, 14,1 százalékpontos bővülés történt. Az online kulturális szolgáltatásoknál szintén Görögország mutatta a legnagyobb javulást 11,4 százalékpontos emelkedéssel, Szlovákiában 8,8, Németországban pedig 6,6 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető.
A magyar eredmények különösen figyelemre méltóak, mivel az uniós átlag mindkét vizsgált területen emelkedett 2025-ben. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az online kulturális fogyasztás terén ellentétes irányú folyamatok zajlanak, mint az EU egészében. Míg az Unióban egyre többen vásárolnak online jegyeket és digitális kulturális tartalmakat, addig hazánkban csökkent az érintett vásárlók aránya.
Az Eurostat adatai önmagukban nem magyarázzák a visszaesés pontos okait. A felmérés azt rögzíti, hogy a lakosság mekkora része vásárolt az interneten, de nem ad információt a költések értékéről, a vásárlások gyakoriságáról vagy a háztartási döntések mögött meghúzódó okokról. A magyarországi tendencia eltérése az uniós átlagtól azonban felveti a kérdést a hazai fogyasztói szokások változásairól.
A magyarországi csökkenés hátterében számos tényező állhat, melyek pontos azonosításához további adatokra lenne szükség. Szerepet játszhat a nem létfontosságú kiadások visszafogása, különösen a kulturális és szórakoztató szolgáltatások esetében, ahol az árérzékenység magasabb lehet. Emellett az előfizetési és szabadidős szokások változása is befolyásolhatja az online kulturális fogyasztást.
Ezek a feltételezések megerősítéséhez azonban további fogyasztási és jövedelmi adatok részletes vizsgálata szükséges. A jövőbeli felmérések és elemzések segíthetnek jobban megérteni a magyarországi fogyasztói magatartás alakulását az online kulturális szektorban, és azonosítani a visszaesés mélyebb okait.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása