Európa-szerte rendkívüli időjárási jelenségeket regisztráltak az elmúlt időszakban, amelyek markánsan eltérnek a megszokott klímamintáktól. Ausztriában egy új, abszolút hőmérsékleti rekord dőlt meg, míg az Egyesült Királyságban, különösen London térségében, példátlan szárazság jellemezte a júliusi hónapot. Ezek az események egyértelműen rávilágítanak a kontinensen tapasztalható időjárási anomáliákra és a szélsőséges jelenségek fokozódó gyakoriságára.
Ausztria soha nem látott hőséget élt át, amikor kedden délután Bécs Stammersdorf városrészében a hőmérséklet elérte a 40,8 Celsius-fokot. Ezzel a méréssel hivatalosan is megdőlt az ország mindenkori legmagasabb hőmérsékleti rekordja, amely az eddigi legmagasabb, valaha mért értéket jelenti az osztrák történelemben. A GeoSphere Austria meteorológiai szolgálat közlése szerint a korábbi abszolút csúcs 40,5 fok volt, amelyet 2013. augusztus 8-án rögzítettek Alsó-Ausztriában, Bad Deutsch-Altenburg településen. A mostani rekordot megelőzően már több kiemelkedően magas érték is született, jelezve a tartós hőhullám intenzitását. Július utolsó napján például Wieselburgban 40,3 fokot mértek, ami akkor új júliusi osztrák rekordnak számított, felülmúlva az addigi júliusi csúcsokat. Ezt követően, hétfőn, Bécs-Stammersdorfban már 40,1 fokig emelkedett a hőmérséklet, előrevetítve a közelgő abszolút rekord megdöntését. A meteorológusok előrejelzései szerint a hőhullám várhatóan szerdán is folytatódik, ami további rekordok megdöntéséhez vezethet az elkövetkező napokban, fenntartva a rendkívüli hőséget az országban.
Eközben az Egyesült Királyságban nem a rendkívüli forróság, hanem a csapadék szinte teljes hiánya okozott történelmi jelentőségű időjárási eseményt. Egy független meteorológiai elemzés kimutatta, hogy a londoni Kew Gardens mérőállomásán július hónapban egyáltalán nem regisztráltak esőt, ami nulla milliméteres csapadékmennyiséget jelent. Ez a rendkívüli adat az 1871-ig visszanyúló részletes adatsorok alapján az első olyan teljes naptári hónap lehetett, amely abszolút csapadék nélkül telt el a mérőállomás történetében. A korábbi havi minimumot 1999 júliusa tartotta, amikor még 2,5 milliméter eső hullott. Fontos megjegyezni, hogy a Kew-i rekordot a mérőállomásnak még hivatalosan is meg kell erősítenie, mielőtt véglegesen bekerül a történelmi adatok közé.
A szélsőséges szárazság azonban nem korlátozódott kizárólag London területére, hanem Angliában és Walesben is kiterjedt problémát jelentett. A brit meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint 2026 júliusa Angliában és Walesben is a legszárazabb júliusnak bizonyult a mérések 1836-os kezdete óta. Ez a több mint másfél évszázados időszakban mért adatok alapján is kiemelkedő. Angliában átlagosan mindössze 6,5 milliméter csapadék hullott, ami a szokásos júliusi mennyiségnek csupán töredékét teszi ki, jelentős vízhiányt okozva. Dél-Anglia egyes régióiban a havi átlagos csapadékmennyiség körülbelül egy százaléka esett le, ami gyakorlatilag teljes szárazságot jelentett, miközben több mérőállomás egyáltalán nem regisztrált esőt. Ez a helyzet komoly aggodalmakat vet fel a vízellátás, a mezőgazdaság és az ökoszisztémák szempontjából, rávilágítva az éghajlatváltozás lehetséges hatásaira Európa-szerte.
Az osztrák hőrekord és a brit aszály egyaránt jelzi az időjárási mintázatok változékonyságát és a szélsőséges események gyakoriságának növekedését a kontinensen. Ezek az adatok alapvető fontosságúak a meteorológiai elemzések és a hosszú távú előrejelzések szempontjából, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeli környezeti és társadalmi kihívások kezelésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása