A hőszigetelésről sokáig elsősorban a téli fűtési költségekkel összefüggésben beszéltünk, azonban a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok rávilágítottak annak nyári jelentőségére is. A megfelelően kialakított épületburok ma már nemcsak a hideg ellen véd, hanem a hőség bejutását is lassítja, mérsékelve a belső terek túlmelegedését és hosszabb ideig segít megőrizni a kellemes hőmérsékletet. Az épületek korszerűsítése így kettős célt szolgál: csökkenti a téli gázfogyasztást és a nyári hűtési energiaigényt, miközben elősegíti a megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználását, és kulcsszerepet játszik az országos villamosenergia-rendszer csúcsterhelésének tompításában is.
A nyári kánikula idején a légkondicionáló berendezések egyre szélesebb körű használata jelentős terhelést ró a villamosenergia-hálózatra. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) becslése szerint, ha Magyarországon 1,5–2 millió háztartásban működne klíma, és ezek jelentős részét egyszerre kapcsolnák be, az együttes pillanatnyi villamosenergia-igény elérhetné az 1500–2000 megawattot. Ez a teljesítmény nagyságrendileg megegyezik a Paksi Atomerőmű névleges kapacitásával, rávilágítva a hűtési energiaigény mérséklésének fontosságára a csúcsidőszakokban.
Az épületek energetikai korszerűsítése, beleértve a megfelelő hőszigetelést és árnyékolást, jelentős potenciállal rendelkezik az energiafogyasztás csökkentésében. Az ÉVOSZ álláspontja szerint a hazai épületállomány felújítása télen akár egymilliárd köbméter földgáz megtakarításához is hozzájárulhatna, nyáron pedig a hőszigetelésre és árnyékolásra épülő korszerűsítések akár a felére is csökkenthetnék az épületek hűtési energiaigényét. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) még ennél is nagyobb, akár 80 százalékos csökkenést tart lehetségesnek megfelelő hőszigetelés és külső árnyékolás együttes alkalmazásával, és amennyiben az energetikai felújítások 50 százalékkal mérsékelnék a hűtési igényt, a legmelegebb órákban akár 750–1000 megawattal is csökkenhetne az ország villamosenergia-igénye, ami a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének megközelítőleg 40–50 százalékával egyenértékű csúcsidei terheléscsökkenést jelentene.
Az energiafelhasználás hatékonysága szempontjából nemcsak az számít, mennyi áramot használunk fel hűtésre, hanem az is, hogy mikor, mivel a korszerűsített épületek lehetővé teszik az előhűtést a magas napelemes termelésű nappali órákban. A jó hőszigetelés és az árnyékolás lassítja a visszamelegedést, így a napközben elért kellemes hőmérséklet a késő délutáni és esti órákban is tovább fenntartható, míg a rosszul szigetelt épület gyorsan visszamelegszik, ami este ismét nagy teljesítményű klímaműködést tesz szükségessé. Az ÉVOSZ ezért javasolja egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági, idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát, amely a nappali, kedvezőbb árral ösztönözné az előhűtést, és az esti csúcsidőszak magasabb tarifájával a fogyasztás időbeli áthelyezésére késztetné a háztartásokat, csökkentve ezzel a költségeket és a rendszerterhelést.
A klímaváltozás következtében a nyári hőhullámok egyre gyakoribbá és hosszabbá válnak, ezért az épületek energetikai teljesítményét már nem lehet kizárólag a téli fűtési időszak alapján megítélni. A nyári túlmelegedés nem csupán komfortkérdés, hanem növeli az energiafogyasztást és a működési költségeket, egyúttal rontja a lakások, irodák, iskolák és egészségügyi intézmények használhatóságát. Az ÉVOSZ hangsúlyozza, hogy a felújítási programokban a téli energiamegtakarítás mellett kiemelt figyelmet kell szentelni a nyári hővédelemnek, a hűtési energiaigény csökkentésének és a csúcsterhelés mérséklésének, mivel a jó hőszigetelés ma már az egész éves energiabiztonság és klímavédelem egyik alapvető eszköze.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása