Magyar Péter miniszterelnök péntek délután egy Facebook-videóban jelentette be a céges adórendszerben tervezett átfogó változtatásokat. A bejelentés értelmében a kormány többek között a bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlatának megszüntetését, a nemzetközi nagyvállalatok társaságiadó-fizetésének rendezését, valamint egyes adóalapok bővítését és adókedvezmények szűkítését tűzte ki célul.
A tervezett reformok egyik fő eleme a bizalmi vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó adómentességi kiskapuk bezárása. A kormány visszamenőleg is megvizsgálná az adóelkerülési praktikákat, és úgy alakítaná át a szabályozást, hogy a bizalmi vagyonkezelők működése az eredeti célt, a magyar családi vállalkozások generációváltását szolgálja. A miniszterelnök szerint ez az intézkedés évente várhatóan több tízmilliárd forint adóbevételt hozhat a költségvetésnek. Emellett a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (kekvák) kapcsolódó indokolatlan adókedvezményeket is kivezetnék.
A nemzetközi nagyvállalatok társasági adózását is érintik a változások. A tervek szerint átalakítanák a társasági adókedvezményeket, megszüntetve azokat, amelyek a globális nagyvállalatokat és a kiváltságos gazdasági szereplőket, politikai alapítványokat részesítik előnyben.
A környezetvédelem területén is szigorítások várhatók. A kormány felméri, mely cégek a legnagyobb szennyezők, és milyen mértékben károsítják a vizeket és a talajt. A szennyező vállalatok által fizetett levegőterhelési díjat megdupláznák. Eltörölnék viszont a szén-dioxid-kvótaadót és a hozzá tartozó tranzakciós díjat, amelyet Magyar Péter szerint az előző kormány néhány vállalat büntetésére használt, és uniós joggal ellentétes volt, 100 milliárdos visszafizetési terhet hagyva az országra.
A kisebb, felesleges adók eltörlésére is sor kerülne. Megszüntetnék az önkormányzatok által kivethető külön települési adót, amelyet Magyar Péter szerint az ország több mint 3000 települése közül mindössze 25 használt, és az adminisztráció sok esetben többe került, mint amennyi bevétel befolyt belőle. Eltörölnék az ebrendészeti hozzájárulást is, amelyet korábban 16 településen vetettek ki. Végül, de nem utolsósorban, megszűnne a bevándorlási különadó, amely a miniszterelnök állítása szerint soha nem hozott bevételt, és kizárólag propagandacélokat szolgált.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élére is változások jönnek. A NAV-elnöki pozíciót nyílt, transzparens pályáztatás útján töltenék be, szakítva a korábbi gyakorlattal, miszerint a hivatal elnöke államtitkári pozíciót kap a kormányban.
A törvényjavaslatot pénteken nyújtják be. A társasági adóról szóló döntés már megjelent a Magyar Közlönyben (1230/2026-os kormányhatározat), amely felhívja Kármán András pénzügyminisztert, hogy vizsgálja felül a társaságiadó-szabályozás hatékonyságát és a társasági adó mértékét. A felülvizsgálatot szeptember 30-ig kell elvégeznie. Ez a szabályozási felülvizsgálat az uniós források hazahozatalának egyik feltétele. Kármán András korábban arról beszélt, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során a nyugdíjreformok és a különadók helyett a vállalati adóztatás és a költségvetés kérdése került a fókuszba, mivel az előzőek 2026. augusztusi végrehajtása nem volt reális.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása