A magyar állam 2023 végén jelentős, több mint 100 milliárd forintos kutatás-fejlesztési támogatást nyújtott a német Rheinmetall hadiipari vállalatnak. A megállapodás egy új generációs harckocsi, a Panther KF51 fejlesztését célozza, azonban a befektetés megtérülése és a magyar fél szerepe kapcsán kérdések merültek fel.
2023. december 15-én Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkori honvédelmi miniszter bejelentette, hogy Magyarország, az állami N7 Holdingon keresztül, együttműködik a német Rheinmetallal egy csúcstechnológiás harckocsi fejlesztésében. A miniszter szerint a "Panther" néven piacra kerülő jármű fejlesztésébe való bekapcsolódás lényeges előnyökkel jár az ország számára, mivel ez a komoly, erős országok privilégiuma.
A Rheinmetall a magyar bejelentéssel párhuzamosan közleményt adott ki, melyben 288 millió euró értékű szerződésről számolt be a Panther KF51 fejlesztésére és gyártásba vételére. Ez az összeg az akkori árfolyamon számolva bőven 100 milliárd forint feletti, megközelítőleg 109 milliárd forintot tett ki. A szerződést Zalaegerszegen írták alá, a cél egy demonstrációs jármű megépítése és minősítése, ami utat nyitna a teljes körű, szintén zalaegerszegi gyártás előtt.
Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója nagy lelkesedéssel nyilatkozott az együttműködésről, kiemelve a termék várható csúcsminőségét. A magyar közlésekből azonban nem derült ki a partnerség pontos anyagi vonzata, különösen a magyar fél hozzájárulásának mértéke.
Az orosz-ukrán háború intenzív szakasza után Európában jelentősen felértékelődött a védelmi ipar. Az uniós országok igyekeznek fejleszteni saját védelmi képességeiket, miközben Ukrajna lőszer- és harcjármű-szükséglete is hatalmas. Magyarország kormánya felismerte a védelmi ipar súlyának növekedését, vegyesvállalatokat alapított, holdingot szervezett és gyárakat létesített.
Ezt a törekvést azonban egyfajta kettősség jellemezte, hiszen az ország közvetlenül nem szállított fegyvert Ukrajnának, és egyes esetekben előnytelen konstrukciókba is belebonyolódott. Korábbi esetek, mint a cseh-magyar Colt CZ ügye, ahol a magyar üzem itthon gyártott alkatrészeket adott el egy cseh cégnek, amely aztán Ukrajnába exportált, már rávilágítottak a hazai védelmi iparban rejlő kockázatokra és a nem optimális irányítási-tulajdonosi felállásokra.
A mostani Rheinmetall-ügylet kapcsán védelmi ipari források jelezték, hogy bár a Colt CZ szerződése is hátrányos volt, a Panther-fejlesztésbe fektetett összeg nagyságrendekkel meghaladja azt. Az N7 Holding könyveiben a 2023-as és 2024-es mérleg- és eredménykimutatások kiegészítő mellékleteiben találhatóak nyomok a finanszírozásról. Ezek szerint 2023-ban 51,285 milliárd forint, 2024-ben pedig 53,21 milliárd forint "kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódó hozzájárulás" jelent meg az immateriális javak között, a Rheinmetall vagy a Panther nevének említése nélkül.
Az N7 Holding a kifizetéseket úgynevezett ázsiós tőkeemelésekből finanszírozta. Ez azt jelenti, hogy az állami tulajdonosi joggyakorló a részvények névértékénél jóval többet fizetett a tőkeemelés során, és a felár a tőketartalékba került, így a jegyzett tőke változása minimális volt. Ez a módszer lehetővé tette a jelentős összegek átutalását anélkül, hogy az azonnal feltűnő változást okozott volna a jegyzett tőkében.
Az ügylet jelentősége abban rejlik, hogy Magyarország hatalmas összeget fektetett be egy külföldi cég fejlesztési projektjébe, amelynek megtérülése bizonytalan. Védelmi ipari források szerint a szerződés kiváló volt a Rheinmetall számára, de kockázatos a magyar félnek. A fejlesztés elsősorban Németországban zajlik, a magyar félnek korlátozott beleszólása van a folyamatba.
Cserébe Magyarország abban reménykedhet, hogy a zalaegerszegi Rheinmetall gyár is kap feladatokat a sikeres fejlesztés esetén. Az N7 Holding royalty-t kapna a későbbi eladásokból, és kedvező feltételeket (árengedményt, ügynöki jutalékot, hazai gyártást) biztosítanának, ha Magyarország Panther tankokat vásárolna. Azonban a Rheinmetall azóta hasonló megállapodásokat kötött Olaszországgal és Romániával is, ami csökkentheti a zalaegerszegi üzem szerepének kiemelkedő jellegét.
A magyar állam kommunikációjának hiányosságai az összegszerű adatok tekintetében további kérdéseket vetnek fel az átláthatósággal kapcsolatban. Míg a Rheinmetall tőzsdei cégként nyilvánosan közölte a szerződés értékét, addig a magyar oldalon csak az N7 Holding pénzügyi beszámolóiban, általános megfogalmazással jelentek meg a kifizetések.
A projekt jelenleg is zajlik, a Rheinmetall tájékoztatása szerint a fejlesztés halad. Azonban a részletekről, a kifizetések állásáról és a várható magyar bevételekről a cég szerződéses okokra hivatkozva nem ad további tájékoztatást, és a Honvédelmi Minisztériumhoz, illetve az N7 Holdinghoz irányította a kérdéseket. Sem az N7 Holding, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt a megkeresésekre.
A mintegy 109 milliárd forintos K+F hozzájárulás a magyar állam számára jelentős befektetés, amelynek hosszú távú megtérülése és a hazai védelmi iparra gyakorolt tényleges hatása még kérdéses. A jövőbeni eladásokból származó royalty-k és a potenciális hazai gyártás mértéke határozza meg, hogy a befektetés mennyire lesz sikeres Magyarország számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása