A magyar agrár- és élelmiszeripar komplex kihívásokkal küzd, melyek egyszerre terhelik a termelőket. Az idei év második negyedévét rendkívül száraz időszak jellemezte, ami súlyosbította a vízhiányos állapotot, kedvezőtlen kilátásokat teremtve a főbb növénykultúrák terméseredményei számára. Emellett a forint erősödése rontja az exportpiacokon a hazai gazdálkodók versenyképességét, míg a magas energiaárak növelik a termelési költségeket és az ellátási kockázatokat.
Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, Hollósi Dávid szerint a sertés- és tejpiac elhúzódó válsága is hozzájárul a nehézségekhez. Az MBH AgrárTrend Index, amely az agrár-élelmiszeripari bizalmat méri, 2026 második negyedévének végén tovább csökkent, 31 ponton állt, ami jelentős elmozdulás az egyensúlyi 35 ponttól. Ez a szint utoljára 2023 második negyedévében volt tapasztalható, akkor a magas inputanyagárak miatt, most azonban az aszályos időjárás a legfőbb ok.
Az index szerint a gyümölcs-, a sertés- és a kukorica-termékpálya helyzete a legkedvezőtlenebb. Ezzel szemben a baromfi- és a tojáságazat stabilnak mondható, közelítve vagy meghaladva az egyensúlyi szintet. A zöldségtermesztés szintén a stabilitáshoz közelít, főként az öntözés és az üvegházak által biztosított kiszámíthatóság révén, amelyek mérsékelik a klímakockázatokat. A húsmarhaágazat is az élmezőnyben szerepel az élőmarha-export iránti erős kereslet miatt, bár a legelők kiszáradása és a takarmányellátás kockázata itt is jelen van.
A magyar mezőgazdaság kibocsátásának gerincét adó szántóföldi növénytermesztésben a második negyedévben súlyosbodott a csapadékhiány, ami sok területen elérte a 70–120 millimétert. A talaj felső egy méteres rétegéből az Alföldön 140–170, a Dunántúl nagy részén 110–150 milliméter nedvesség hiányzik. Az átlag feletti hőmérséklet tovább fokozta a párolgási veszteségeket és gyorsította a növények fejlődését, ami jelentősen befolyásolja a terméshozamokat.
A búza országos termésátlaga 4-5 tonna között alakult hektáronként, ami elmarad a kedvező évek 5,5-6 tonnás átlagától. A repce és az árpa termésátlaga is gyengébb, a 2022-es aszályos év eredményeit idézi. Az augusztusi csapadék mennyisége kulcsfontosságú lesz, különösen a kukorica esetében, hogy elkerülhető legyen egy újabb negatív rekord. A jelenlegi árszintek mellett a búza termelése sok esetben csak intenzív agrotechnológiával éri el a fedezeti pontot, extenzív módon gyakran önköltség alatti az értékesítés.
A romló helyzetértékelés és a termelési nehézségek komoly pénzügyi terhet jelentenek a gazdálkodók számára. A banki szakértők kiemelik a likviditás biztosításának, a beruházások megvalósításának és a forgóeszköz-finanszírozás fontosságát. A gazdálkodás megtérülésének kiszámíthatósága és a tervezhető értékesítési stratégia elengedhetetlen a jelenlegi volatilis piaci környezetben.
Az állati termékpályák közül a tejágazatban a hazai termelői árak mélyponton vannak, gyakran önköltség alatt értékesítenek a gazdák, bár az EU-s spotárak már emelkedést jeleznek. A sertéshízó árak is alacsonyak az európai túlkínálat, a forint erősödése és a hazai tartási kedv növekedése miatt. A feldolgozói oldalon a késztermékek jövedelmezőek, de a tőkehúsoknál jelentős importnyomás tapasztalható. A húsmarhaágazat exportpiaca kedvező, de az aszály és a takarmányellátás itt is kockázatot jelent.
A kertészeti kultúrák közül a csemegekukorica és a zöldborsó termőterülete csökkent, de öntözés mellett magas a termésbiztonság, ami rávilágít a kontrollált termelési környezet jelentőségére. A hajtatott zöldségeknél azonban az alacsony árszint átmeneti jövedelmezőségi zavarokat okoz. A gyümölcsösökben a tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak, különösen az almánál. A szőlő-bor ágazatban a fitoplazma, az aszály és a fagyok okoztak károkat, de a jelentős borkészletek miatt érdemi áremelkedés nem várható. A lédig bor exportja gyengélkedik, míg a palackos borok, különösen a fehérborok exportja mutat előrelépést.
A magyar agrárium jövője nagymértékben függ az időjárási viszonyok alakulásától és a gazdasági alkalmazkodóképességtől. A beruházások és a tudatos stratégia segíthetnek a klímakockázatok mérséklésében és a piaci stabilitás megteremtésében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása