A magyar könyvszakma és az irodalmi közélet aktív párbeszédet folytat a kulturális kormányzattal a szektor előtt álló kihívásokról és a szükséges változásokról. A Buksó című műsor legutóbbi adásában Dian Viktória, az Athenaeum Kiadó igazgatója és Vajna Ádám, az Irodalmi Szakszervezet (IRSZ) elnökségi tagja fejtette ki álláspontját Nyáry Krisztiánnak. A beszélgetés rávilágított, hogy bár a könyvpiac alapvetően piaci alapon működik, az elmúlt időszakban hozott jogszabályok, mint a fóliatörvény és az árkötöttségi törvény, negatív hatásokat váltottak ki.
A könyvszakma képviselői szerint a magyar könyvkultúra újragondolására nyílik most lehetőség, mivel az új kulturális kormányzat nyitottnak mutatkozik a szabályok és intézmények módosítására. Ennek jegyében ősszel Berg Judit, a könyvszakmáért és irodalomért felelős helyettes államtitkár is vendég lesz a Buksóban. A szakma már most számos írásos javaslattal él, hogy előkészítse a párbeszédet és feltárja a legfontosabb megoldandó problémákat.
Dian Viktória, aki korábban a magyar irodalom nemzetközi jelenlétéért dolgozott, ismeri a hazai piacot és a külföldi lehetőségeket egyaránt. Vajna Ádám költőként és szerkesztőként az irodalom intézményrendszerét ismeri, és az alkotók, valamint az irodalmi dolgozók érdekképviseletének megújításán munkálkodik. Mindketten egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzet sürgős beavatkozást igényel.
Vajna Ádám kritikusan értékelte az előző kormányzat szakpolitikai intézkedéseit, kiemelve, hogy bár voltak jó ötletek, a megvalósítások gyakran problémásak voltak. Példaként említette a fordítástámogatási rendszer újragondolásának kezdetét, amelyet végül a Fordítástámogatási Kuratórium feloszlatása követett, miután az támogatta a „Meseország mindenkié” című kötet észt fordítását. Ezek a lépések Vajna szerint a szakmai egyeztetés hiánya miatt történhettek meg, mivel a döntések felülről érkeztek, anélkül, hogy a szakmai szereplőkkel alaposan átbeszélték volna azokat.
Az Irodalmi Szakszervezet (IRSZ) megalakulásának egyik fő célja éppen a transzparensebb rendszer és a szakmai egyeztetések erősítése, hogy a korábbi problémák ne ismétlődjenek meg. Az IRSZ liberális szemlélet mentén kíván működni, és erős támogatói hátteret biztosítana a magyar irodalmi élet szereplőinek. Munkacsoportjaik foglalkoznak a közművelődéssel és közoktatással, valamint kutatják a szabadúszó szerzők, szerkesztők és műfordítók helyzetét, a megélhetést biztosító díjazásokat és az életpályamodelleket, beleértve a nyugdíj- és TB-ellátást.
A kulturális kihívások nemcsak a szerzőket és kiadókat, hanem az olvasókat is érintik. Dian Viktória kiadóvezetőként maga is részt vett a magyar irodalom intézményrendszerének átalakítására vonatkozó javaslatcsomagok kidolgozásában. Két ilyen nyilvános javaslatcsomag is született: az Open Booksé a magyar könyvszakma megújítására, valamint egy másik, a magyar irodalom nemzetközi reprezentációjának javítására fókuszáló anyag, amelyet a Magyar Fordítóház Alapítvány vezetői, Orzóy Ágnes és Schein Gábor szervezésében dolgoztak ki.
Krasznahorkai László és David Szalay sikerei révén a magyar irodalom ismét nemzetközi figyelmet kap, ami óriási lehetőség. Dian Viktória szerint azonban a fordítástámogatási rendszer hiánya miatt a szakma keze meg van kötve. Évek óta nincs olyan pályázat, amely segítené a magyar kiadókat mintafordítások elkészítésében, holott külföldi kiadók érdeklődnek magyar szerzők és művek iránt. A fordítástámogatási program sürgős bevezetése elengedhetetlen lenne, hogy kihasználjuk a jelenlegi nemzetközi érdeklődést.
Az új kormányzattal megkezdett egyeztetések reményt adnak a könyvszakma égető problémáinak megoldására. Az azonnali, közép- és hosszú távú változásokra egyaránt szükség van. Dian Viktória és Vajna Ádám egyetért abban, hogy az egyik legfontosabb feladat az olvasáskultúra ápolása, hiszen a több olvasó az egész könyvpiacra nézve gyümölcsöző. Sürgős feladat a fóliatörvény eltörlése is, amit az Európai Unió bírósága már jogharmonizációs szempontból is kifogásolt az információhoz való hozzáférés és a kisebbségi jogok sérelme miatt.
Az árkötöttségi törvény újragondolása szintén aktuális, mivel bevezetését nem előzte meg megfelelő szakmai egyeztetés, és a vásárlókat a nagy kereskedelmi láncok felé tereli. A szakmai szereplők abban bíznak, hogy a jövőben a kulturális döntések közös gondolkodás eredményeként születnek majd, elkerülve a felülről jövő, kényszerítő jellegű intézkedéseket, és olyan módszereket találnak, amelyek tartósan segítik a magyar irodalmi életet és az olvasáskultúrát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása