A Pénzügyminisztérium friss átvilágítása rávilágított a magyar államháztartás 2026-os helyzetére, mely jelentős eltérést mutat a korábban elfogadott költségvetési célokhoz képest. Az elemzés szerint a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékára tervezett hiány további beavatkozások nélkül akár a 8,3 százalékot is elérhette volna. Az Európai Unióval kötött megállapodások és az új kormányzat által bevezetett intézkedések nyomán azonban a várható deficitet sikerült 7,5 százalékra mérsékelni.
Az előző parlamenti ciklusban, 2025 júniusában elfogadott 2026-os költségvetés még 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartalmazott. A kormányváltást követő belső átvilágítás azonban egy lényegesen kedvezőtlenebb képet tárt fel. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az egyenleg romlásához számos tényező hozzájárult, melyek a költségvetés tervezésekor még nem, vagy nem teljes mértékben kerültek figyelembevételre.
A hiány növekedésének főbb okai
A hiánycél drámai emelkedésének hátterében több, egymástól elkülöníthető ok áll. Jelentős részét olyan, korábban elindított, de a költségvetésben nem szereplő intézkedések okozták, mint például a 14. havi nyugdíj bevezetése, vagy a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása. Ezek az intézkedések önmagukban 0,4 százalékponttal járultak hozzá a hiány emelkedéséhez.
Emellett az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások is súlyosbították a helyzetet. Ide tartozik többek között a 35 éves útkoncessziókhoz kapcsolódó többletkiadás, valamint a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének költségei, melyek együttesen 0,9 százalékponttal növelték a deficitet.
Az Európai Unióval kapcsolatos kötelezettségek is jelentős terhet róttak a költségvetésre. Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő adók, mint például a CO2-kvótaadó és a kiegészítő bányajáradék, közel 0,5 százalékponttal rontották az egyenleget.
A vártnál gyengébb gazdasági növekedés szintén negatívan befolyásolta a költségvetési bevételeket. Míg 2025-re 2,5 százalékos növekedéssel számoltak, a tényleges adat mindössze 0,5 százalék volt. A 2026-ra tervezett 4,1 százalékos bővülés helyett pedig 1,6-2,0 százalékos növekedés várható, ami 0,3 százalékponttal rontja a mutatókat.
További hiánynövelő tényezőként azonosították az egészségügy, az önkormányzatok és az állami hadiipar megnövekedett deficitjét, valamint az űrkutatási szolgáltatások díját. A részletes adatok alapján kiderült, hogy a korábban bejelentett adócsökkentésekre és juttatásokra valójában nem állt rendelkezésre pénzügyi fedezet.
Kormányzati intézkedések és a jövőbeli tervek
Az új kormányzat az Európai Unióval kötött megállapodások és az eddig bevezetett intézkedések révén sikeresen mérsékelte a várható hiányt a GDP 8,3 százalékáról 7,5 százalékra. Ez a korrekció azonban csak az első lépés egy átfogóbb fiskális konszolidációs folyamatban.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést, amellyel új hiánycélt határoz meg az idei évre. Ezen felül, a tervek szerint október végéig benyújtják a 2027-es költségvetést, és elkészítik a középtávú költségvetési tervet.
Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta az átláthatóság fontosságát a költségvetési folyamatokban. Elmondása szerint a transzparencia növelése hozzájárulhat a költségvetés hitelességének erősítéséhez és az állam által fizetendő kamatprémiumok csökkentéséhez. Ezáltal a piac tisztábban láthatja a megvalósíthatósági kockázatokat és a büdzsé valós helyzetét.
A 2027-es évre vonatkozóan a Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint, további intézkedések nélkül, a hiány a GDP 6,1 százaléka lenne. Ezt a szintet befolyásolhatják olyan tényezők, mint az édesanyák adómentességének jövő évre ütemezett lépése, a 14. havi nyugdíj bővítése, valamint az Otthon Start Program.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása