Horvátország, a népszerű nyaralóhely, jelentős visszaesést mutatott a kiváló minősítésű fürdővizek legfrissebb európai rangsorában. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint az ország az ötödik helyről a tizenkettedikre csúszott vissza. Ez a hír aggodalmat kelthet a turisták és a helyi lakosok körében egyaránt, azonban szakértők szerint a helyzet árnyaltabb, és a visszaesés elsősorban statisztikai, valamint módszertani okokra vezethető vissza, nem pedig a tengerparti vizek valós állapotromlására.
A Croatia Week által is idézett, majd a Portfolio.hu által feldolgozott jelentés rávilágít arra, hogy a romló pozíció mögött nem feltétlenül az Adriai-tenger szennyezettségének növekedése áll. Slaven Jozić, a spliti Óceánográfiai és Halászati Intézet neves kutatója a Jutarnji list napilapnak adott nyilatkozatában részletesen kifejtette a helyzetet. Jozić hangsúlyozta, hogy a mérőhálózat kiterjesztése és az Európai Unió minősítési rendszerének sajátosságai játszottak kulcsszerepet Horvátország rangsorbeli elmozdulásában.
Az európai uniós módszertan szerint egy adott fürdőhely csak akkor kaphat végleges minősítést, ha négy egymást követő fürdőszezonból származó mintavételi adatok állnak rendelkezésre. Ez a szigorú előírás biztosítja a megbízható és hosszú távú adatokon alapuló értékelést. Horvátország 2025-ben jelentős lépést tett a fürdővíz-monitoring rendszerének bővítése terén, amikor az Európai Unióban a legtöbb új fürdőhelyet vonta be a megfigyelés alá. Ez a bővítés önmagában pozitív fejlemény, hiszen több terület vízminőségét ellenőrzik.
Azonban a rendszer sajátosságai miatt ez a bővítés ideiglenesen rontotta az ország statisztikai mutatóit. A 2025-ben újonnan bevont fürdőhelyek közül 113 még nem rendelkezik végleges minősítéssel, mivel még nem gyűlt össze a szükséges négyéves mintavételi adat. Mivel ezeket az új helyszíneket is beleszámítják az összes megfigyelt fürdővíz közé, de a kiváló kategóriába egyelőre nem sorolhatók be, az ország kiváló minősítésű fürdőhelyeinek százalékos aránya automatikusan csökkent. Ez a csökkenés tehát nem a már meglévő, régóta minősített fürdőhelyek vízminőségének romlását jelzi, hanem a statisztikai alap bővülését.
Slaven Jozić becslése szerint, ha kizárólag azokat a fürdőhelyeket vennék figyelembe, amelyek már rendelkeznek végleges besorolással, a horvát tengerparti vizek mintegy 96,7 százaléka kapna kiváló minősítést. Ezzel az eredménnyel Horvátország ismét az európai élmezőnybe tartozna, megerősítve az Adriai-tenger kiváló vízminőségéről alkotott képet. Ez az adat rávilágít arra, hogy a jelenlegi rangsorbeli visszaesés elsősorban adminisztratív és módszertani jellegű, és nem a valós környezeti állapotot tükrözi.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a szakértők figyelmeztetnek a partvidéket érő környezeti terhelésekre, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A folyamatosan növekvő turizmus, az élénkülő vízi közlekedés és a szennyvízhálózat egyes területeken tapasztalható hiányosságai helyenként ronthatják a vízminőséget. Különösen heves esőzések után vagy a nyári főszezonban, amikor a látogatók száma a legmagasabb, jelentkezhetnek lokális problémák. Ezek a tényezők valós kihívást jelentenek a horvát tengerparti környezet fenntarthatósága szempontjából, és folyamatos odafigyelést igényelnek.
Az európai rangsor egyébként sem ad teljes képet a tengeri környezet általános állapotáról. A minősítés kizárólag az Escherichia coli és a bélenterococcus baktériumok jelenlétén alapul, amelyek a fekális szennyezettséget és a fürdőzőket érintő egészségügyi kockázatokat jelzik. Bár ezek a mutatók kulcsfontosságúak a fürdővíz biztonságosságának megítélésében, nem fedik le a tengeri ökoszisztéma komplex egészségi állapotát, például a mikroműanyagok, a vegyi szennyeződések vagy az algavirágzások problémáját. Ezért a vízminőség átfogó értékeléséhez szélesebb körű környezeti monitoringra van szükség.
Összességében elmondható, hogy Horvátország visszaesése az európai fürdővíz-rangsorban elsősorban a mérőhálózat bővítéséből és az uniós minősítési szabályokból eredő statisztikai torzítás eredménye. Bár a valós vízminőség a legtöbb helyen továbbra is kiváló, a növekvő környezeti terhelésekre való odafigyelés és a megelőző intézkedések továbbra is elengedhetetlenek az Adriai-tenger tisztaságának megőrzéséhez a jövőben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása