A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) tevékenységével kapcsolatban. A tárca négy nagyszabású finanszírozási ügyletet vizsgált meg, amelyek összesített értéke meghaladja az 1000 milliárd forintot. A minisztérium közlése szerint az átvilágítás során olyan körülményekre derült fény, amelyek további hatósági vizsgálatot tesznek szükségessé.
A GEM szerint a 100 százalékban állami tulajdonú Eximbank, melynek elsődleges feladata a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének támogatása, több esetben is kiugróan magas kockázatú ügyletekbe bocsátkozott. Ezekre jellemző volt a gyenge biztosítékok melletti hitelezés, valamint az, hogy egyes döntéseket nem a bank igazgatósága, hanem korábbi miniszterek vagy az előző kormány hozta meg. A feljelentés négy konkrét ügyletre vonatkozik, amelyek mindegyike jelentős pénzügyi kockázatot hordozhat az állam számára.
Az egyik vizsgált ügylet az egykori Sofitel szálloda és a szomszédos volt MALÉV-irodaház átalakítására vonatkozó 59 milliárd forintos finanszírozás, mely Tiborcz Istvánhoz köthető érdekeltségi körhöz kapcsolódik. Az Eximbank igazgatósága 2025 júniusában hagyta jóvá a hitelt, mindössze két nappal egy 145 oldalas előterjesztés benyújtása után, miközben a projektet maga a bank is magas kockázatúnak minősítette. A minisztérium szerint eltértek belső szabályoktól, és a várható bevételekkel kapcsolatban is kérdések merültek fel; a hitelfelvevő magántőkealap működési ideje rövidebb, mint a hitel futamideje, a kaszinó bérleti szerződése pedig már a hiteltárgyalások idején lejárt.
Egy másik ügylet a Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt afrikai projektjéhez nyújtott 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozás 2025 novemberében. A beruházás egy gyorsforgalmi út, híd és határátkelő építését célozta Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között, mely országok az Eximbank legmagasabb kockázati kategóriájába tartoztak. Az összeg 80 százalékára, mintegy 101 milliárd forintra, a magyar állam vállalt kezességet, miközben a projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgyát képezi. A Duna Aszfalt reagálásában azt állította, hogy a pénzügyi kockázatot teljes egészében ők viselik, és a finanszírozás piaci alapon, jelentős kockázati felár mellett történt. A kötvényjegyzést a bank belső szabályaival ellentétben nem az igazgatóság, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium hagyta jóvá. A GEM kiemelte, hogy ugyanazon az igazgatósági ülésen módosították a vezérigazgató és helyettesei 2025-ös prémiumkiírását is.
A harmadik ügy a Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-projektje, amelyhez 576 milliárd forintos hitelt nyújtottak az egyiptomi állami vasútnak. Az orosz partner a háborús szankciók miatt kiszállt, a magyar gyártók csődbe mentek, és az ügyletet 2022-ben új konstrukcióban folytatták. Az eredeti teljesítési határidő közeledik, de több mint 200 kocsi még nem került leszállításra, a nem teljesítés kockázatát pedig az állam viseli. A hitelezett társaság eközben mintegy 10 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak, sőt, egy 15 milliárdos veszteséges év után is 2 milliárdot vett ki az eredménytartalékból. Ez a helyzet már a MÁV működését is veszélyeztette, és osztrák járművek bérlésére kényszerítette a vasúttársaságot.
A negyedik ügyben az Eximbank két részletben, összesen 360 milliárd forint szabad felhasználású hitelt nyújtott Észak-Macedóniának. A minisztérium szerint az évi 3,25 százalékos kamat jóval kedvezőbb, mint amennyiért magyar magánszemélyek hitelhez juthatnak, vagy amennyit a Nemzetközi Valutaalap számítana fel hasonló ügyletben. A különbözetből adódó kamatkiegyenlítés több mint 90 milliárd forinttal terheli a magyar költségvetést. Az állam a teljes összegre kezességet vállalt, noha az Eximbank maga is jelentős kockázatúnak minősítette az országot, és a nagy hitelminősítők „befektetésre nem ajánlott” kategóriába sorolják. A hitelnyújtásról az előző kormány egyedi döntéssel határozott, és a folyósítás feltételeit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hagyta jóvá, miután Nikola Gruevszki volt kormányfő pártja koalíciós kormányt alakított.
Az Eximbank ügyleteivel kapcsolatos feljelentés rávilágít az állami tulajdonú pénzintézetek működésének átláthatóságára és elszámoltathatóságára. A feltárt esetek, ahol magas kockázatú hitelezés történt gyenge biztosítékok mellett, és ahol az állam jelentős kezességet vállalt, komoly pénzügyi terhet jelenthetnek az adófizetők számára. Kérdéseket vet fel az is, hogy a bank belső szabályaitól eltérően, külső politikai döntések alapján történtek-e a hitelkihelyezések. Az Eximbank eredeti küldetése a magyar vállalkozások exportjának támogatása, így a mostani vádak megkérdőjelezik, hogy a bank tevékenysége valóban ezt a célt szolgálta-e minden esetben.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium feljelentése nyomán hatósági vizsgálat indul az Eximbank ügyletei kapcsán. Ennek eredményeként fény derülhet a pontos felelősségi körökre és a döntéshozatal körülményeire. A vizsgálat potenciálisan jogi következményekkel járhat az érintettek számára, és hozzájárulhat a bank jövőbeli működésének szigorúbb ellenőrzéséhez és az átláthatóság növeléséhez. Az ügy továbbá felhívja a figyelmet az állami garanciák és a kedvezményes hitelek kockázataira, valamint azok költségvetési hatásaira.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása