A Duna Group, a Duna Aszfalt Zrt leányvállalata, a GED Africa Ltd afrikai útprojektjével kapcsolatban adott ki közleményt. A cég a kormányzati kommunikációra és a sajtóban megjelent hírekre reagált, amelyek az Eximbank finanszírozásával összefüggésben merültek fel.
2026. július 23-án Magyar Péter bejelentette, hogy a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium feljelentést tett az Eximbank működésével kapcsolatban. A feljelentések négy, csaknem ezer milliárd forint értékű ügyet érintenek, amelyek során gyanús körülmények között helyeztek ki közpénzeket, és az Eximbank több esetben eltért belső szabályaitól.
Az egyik kiemelt ügy a Duna Aszfalt afrikai projektjének 126 milliárd forintos finanszírozása volt. A kormányfő jelezte, hogy a finanszírozás egy Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti gyorsforgalmi út, híd és határátkelő megépítésére irányult, annak ellenére, hogy mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott.
A Duna Group közlése szerint a „Kasomeno–Mwenda Toll Road” projekt egy új határátkelő és egy 184 kilométer hosszú úthálózat kiépítését célozza a két ország között. A beruházás magában foglal egy 365 méter fesztávú hidat a Luapula folyó felett, két modern határállomást és a díjszedéshez szükséges infrastruktúrát.
A Duna Group tájékoztatása szerint a projekt előkészítése már 2014-ben megkezdődött, és a Duna Aszfalt Zrt. 2017-ben csatlakozott szakmai befektetőként egy nyílt közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumához. A beruházás egy 25 éves koncesszió keretében valósul meg, amely hároméves építési és 22 éves üzemeltetési időszakból áll.
A vállalat három éven keresztül keresett kereskedelmi banki partnert a finanszírozáshoz, de nem talált olyan pénzintézetet, amely projektfinanszírozási formában részt vállalt volna. Ezért 2024 végén fordultak az Eximbankhoz, amelynek feladata a magyar vállalkozások külpiaci sikereinek támogatása.
Az Eximbank és az általa bevont Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közel tíz hónapos kockázatelemzést végzett, mielőtt 2025 őszén döntés született a finanszírozás támogatásáról. A hitelnyújtó kötvényfinanszírozás mellett döntött, amely szabályozott és megengedett formája a hitelezésnek.
Fontos kiemelni, hogy a kölcsönt nem az afrikai projektcégnek, hanem közvetlenül a Duna Aszfalt Zrt-nek nyújtják, így a cégcsoport viseli a teljes pénzügyi kockázatot. A kötvény mögött állami kezesség is jóváhagyásra került az állami bankok számára, amely a magyar kormány szuverén döntésén alapult, és amire a Duna Aszfalt Zrt-nek nem volt befolyása.
A Duna Group öt fő érvvel támasztotta alá a projekt szükségességét és jelentőségét. A térség gazdag réz-, kobalt-, nikkel-, arany- és ritkaföldfém-lelőhelyekben, amelyek kulcsfontosságúak a modern elektronikai ipar számára. A Kongói Demokratikus Köztársaság élelmiszer-ellátása nagymértékben importra szorul, ezért elengedhetetlen a határ menti kereskedelem fejlesztése.
A jelenlegi legfontosabb átkelőnél, Kasumbalesánál, átlagosan tíz napot vesz igénybe a határátlépés, ami jelentős logisztikai akadályt jelent. A projekt a helyi életkörülmények javításával hozzájárulhat a migrációs nyomás mérsékléséhez, és már az építési szakaszban 5000 embernek ad munkát, hosszabb távon pedig becslések szerint 20-30 ezer embernek biztosít megélhetést.
A fejlesztés egy új kelet–nyugati kereskedelmi folyosó része is lehet, amely összeköti a Kongói-medencét az Indiai-óceán kikötőivel. A projektet a kezdetektől fogva nemzetközi figyelem kíséri, és a közel tíz éve folyó előkészítési munkára közel 6 millió euró EU-s támogatást is nyert a vállalat, amellyel el is számoltak.
A Duna Aszfalt Zrt számára jóváhagyott kötvényfinanszírozás lejárata a projekt sikerességével csökken, és a magyar társaság az adósa. A kötvény jegyzési kamata messze piac feletti, jelentős kockázati felárral, így a projekt nyereséget termel az állam és végső soron az adófizetők számára.
A vállalat a helyszínen mintegy 120 helyi munkavállalót alkalmaz közvetlenül, és több mint ezer ember részesül különböző képzésekben, például mezőgazdasági, pénzügyi és munkavédelmi oktatásban. A Luapula folyó két partján kialakított munkásszállásokat Camp Buda és Camp Pest névre keresztelték, ezzel is népszerűsítve Magyarországot a térségben.
A Duna Group természetesnek tartja, hogy az új kormányzat felülvizsgálja az ilyen léptékű állami szerepvállalásokat. Ugyanakkor szakmai meggyőződésük, hogy a projekt kiállja a törvényesség és az indokoltság próbáját.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása