Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos, rendszerszintű hiányosságokat tárt fel az állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) gazdálkodásában. A szervezet a megalakulása óta nem látta el törvényben meghatározott élelmiszermentési feladatait, miközben több milliárd forintnyi állami forrást használt fel. Az ÁSZ jogosulatlan és nem igazolt kifizetéseket is feltárt, ezért bűncselekmények gyanúja miatt az illetékes hatóságokhoz fordult.
Az ÁSZ jelentése szerint az ÉMK egyetlen érintett élelmiszerlánccal sem kötötte meg a szükséges együttműködési megállapodást, így megalakulása óta nem történt élelmiszerátadás. A társaság bruttó 2,8 milliárd forintért fejlesztetett egy informatikai rendszert, de annak megfelelő tesztelését, működőképességét és a jogszabályi feladatok ellátására való alkalmasságát nem tudta igazolni. A rendszer tényleges használatára sosem került sor, ennek ellenére 2023 harmadik negyedéve és 2025 harmadik negyedéve között további bruttó 4,6 milliárd forintot fizettek ki az üzemeltetésére, mely az ügyvezető szerint lényegében az "üres rendszer fenntartását" jelentette.
Az ÉMK nem szerezte meg az informatikai rendszer tulajdonjogát, és a szolgáltató privát felhőjében működtetett konstrukció olyan függőséget alakított ki, amely korlátozta a szolgáltatóváltást és a versenyeztetést. Az ÁSZ a közbeszerzés nélkül végrehajtott szerződésmódosítás miatt a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. Emellett 53 millió forintot fizettek ESG-tanácsadásért, melynek tanulmányai utólagos keletkezésre utaltak, valamint 23 millió forintnyi ügyvédi megbízás teljesítését sem támasztották alá hitelt érdemlő dokumentumokkal.
A humánerőforrás-gazdálkodás is problémás volt: 2023-ban 19 embert foglalkoztattak, de létszámtervvel nem rendelkeztek, és a hiányos dokumentáció miatt nem volt megállapítható a dolgozók pontos feladatköre. Az sem volt igazolható, hogy kiválasztásuk milyen szempontok alapján történt, illetve létszámuk indokolt és célszerű volt-e, holott a társaság működését teljes egészében az állam finanszírozta.
Az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-t 2022-ben hozta létre a magyar állam az élelmiszer-pazarlás csökkentésének céljával. A társaságnak a nagy élelmiszerláncoknál keletkező, lejárathoz közeli élelmiszereket kellett volna eljuttatnia a Karitatív Tanács tagszervezeteihez, koordinálnia az országos élelmiszermentést, valamint nyilvántartania az abban részt vevő szervezeteket.
Az ÉMK 2023-ban 3,8 milliárd forint támogatást kapott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól, miközben tőketartalékát 722 millióról mintegy 1,9 milliárd forintra emelték. Az állami finanszírozás ellenére az ÁSZ szerint az állami támogatások felhasználása nem vezetett a kitűzött feladatok teljesítéséhez, és nem felelt meg a célhoz kötött gazdálkodás követelményeinek.
Az ÁSZ jelentése rávilágít arra, hogy a társaság nem alakította ki a jogszabályoknak megfelelő belső kontroll- és szabályozási rendszerét, több alapvető gazdálkodási dokumentummal sem rendelkezett. Az iratmegőrzési és közzétételi kötelezettségeinek sem tett maradéktalanul eleget, ami súlyosan akadályozza a transzparens működést és az elszámoltathatóságot.
A feltárt hiányosságok olyan súlyosak voltak, hogy az ÁSZ szerint az ÉMK 2023-as éves beszámolója nem adott megbízható és valós képet a társaság vagyonáról, pénzügyi helyzetéről és működésének eredményéről. Ez komoly aggályokat vet fel az állami források felhasználásának ellenőrizhetőségével kapcsolatban.
Az ÉMK a feladatellátás elmaradását részben az élelmiszerláncok ellenállásával és a jogszabályi környezet bizonytalanságával indokolta. Az ÁSZ azonban ezt az indoklást nem fogadta el, mivel az ellenőrzés során sem tudták megfelelő dokumentumokkal igazolni a rendszer működőképességét vagy a törvényben előírt feladatok teljesítését.
A feltárt szabálytalanságok és a felmerült bűncselekmények gyanúja miatt a számvevőszék az illetékes hatóságokhoz fordult, ami további vizsgálatokat és jogi eljárásokat vonhat maga után. Ez a lépés hangsúlyozza az állami szervek felelősségét a közpénzek átlátható és célszerű felhasználásában.
Az eset felhívja a figyelmet az állami finanszírozású projektek szigorúbb felügyeletének szükségességére, különösen, ha azok alapvető társadalmi célokat szolgálnának, mint az élelmiszer-pazarlás csökkentése. A jövőben várhatóan nagyobb hangsúlyt kap majd az elszámoltathatóság és a belső kontrollrendszerek megerősítése az állami tulajdonú vállalatoknál.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása