A felsőoktatási felvételi ponthatárok nyilvánosságra hozatalával a diákok számára lezárult egy időszak, a megmérettetések és a várakozás véget értek. Ezzel párhuzamosan azonban a szülők számára újabb anyagi kihívások merülnek fel, különösen az albérletpiacon. Mivel nem mindenki számára elérhető kollégiumi férőhely, és nem mindenki jogosult szociális alapon ilyen támogatásra, sok családnak kell a magánbérleti szektorban megoldást találnia gyermeke lakhatására.
A hazai albérletpiac sajátos helyzetet mutat a nyári szezon és az egyetemisták rohamának közeledtével. Bár a KSH és az Ingatlan.com lakbérindexe szerint júniusban két hónap csökkenés után ismét emelkedtek az árak Budapesten, az éves drágulás mértéke, 4,7 százalék, közel ötéves negatív rekordnak számít. Ez arra utal, hogy a jó ár-érték arányú lakásokat már a főszezon előtt lefoglalták a bérlők, míg a túlárazott ingatlanok lassabban találnak gazdára.
Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a piac már a ponthatárok kihirdetése előtt reagált. Budapesten a 30–55 négyzetméteres, egy-két szobás, bútorozott vagy gépesített, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező lakások a legkeresettebbek. Különösen népszerűek azok az ingatlanok, ahol a szobák külön nyílnak, megkönnyítve a lakótársi életet.
Az Otthon Start program hatására a fővárosi kínálat bővült, ami fékezi az árak meredek emelkedését. Jelenleg 200 ezer forint alatt nehéz lakást találni Budapesten, míg 300 ezer forint felett a fizetőképes kereslet szűkös. A kínálat nagy része a kettő közötti sávban helyezkedik el.
A felsőoktatásban való részvétel jelentős költségekkel jár, melyek közül az albérlet díja kiemelkedő. Egy jó minőségű budapesti albérlet havi 250 ezer forint felett is lehet, ami a mediánkereset (436 ezer forint) jelentős részét felemésztheti. Ez a helyzet nem csak a fővárosra jellemző, a vidéki nagyvárosok albérletárai is igyekeznek felzárkózni.
Budapesten több kerület is kiemelkedően népszerű az egyetemisták körében. A XI. kerület a helyi egyetemek miatt szinte garantált bérbeadhatóságot kínál, átlagosan 265-270 ezer forintos bérleti díjjal az egy-kétszobás lakások esetében. A IX. kerületet a Corvinus és a Semmelweis Egyetem tartja mozgásban, ahol az árak 190 ezer és 300 ezer forint között szóródnak.
A VIII. kerület az elmúlt években erős diákkerületté vált, átlagosan 250 ezer forint körüli árakkal, ami jó kompromisszumot jelent a belvárosi elérés és a még kezelhető ár között. A III. kerületben az Óbudai Egyetem központja miatt élénk a hallgatói érdeklődés, a garzonok 200–225 ezer, az egy-kétszobás lakások 240–300 ezer forintért bérelhetők.
A XIV. kerület (Zugló) a Budapesti Metropolitan Egyetem közelsége és a kiváló közlekedés miatt vonzó, itt már 180 ezer forinttól is találni lakást, a tipikus egyetemista otthonok ára 220-280 ezer forint között mozog.
A magas albérleti díjak jelentős pénzügyi terhet jelentenek a családok számára, hiszen a lakhatási költségek a havi jövedelem nagy részét elvihetik. Ezért kiemelten fontos a körültekintő választás és a megfelelő felkészülés a bérleti folyamatra. Vidéken az Otthon Start hitelprogram kevésbé befolyásolja az albérletpiacot, mint a fővárosban.
Északkelet-Magyarországon bizonyos területeken árcsökkenés is megfigyelhető volt, de ez nem általános. Az OTP Ingatlanpont régióvezetője szerint vidéken egyelőre nem tapasztalható jelentős kínálatbővülés vagy előrehozott áremelés, a legnagyobb élénkülés a ponthatárok kihirdetése után várható. Debrecen azonban kivétel, ahol az ipari beruházások és a munkavállalók folyamatos kereslete miatt egész évben stabil a bérlői érdeklődés, nem csak a hallgatók mozgatják a piacot.
Vidéken is a teljesen bútorozott, azonnal költözhető lakások a legkeresettebbek. Az egyetemek közelében a legalább kétszobás ingatlanok iránt van a legnagyobb kereslet, de a garzonok és másfél szobás lakások is gyorsan bérlőre találnak. A bérlők számára továbbra is a bérleti díj, az elhelyezkedés és a felszereltség a legfontosabb szempontok.
A bérleti szerződés megkötésekor alapvető fontosságú, hogy a bérlők a tényleges tulajdonossal vagy a haszonélvezővel szerződjenek. A részletes szerződés elengedhetetlen, amely kitér olyan kérdésekre is, mint például a kazán vagy klíma szervizelése, illetve a rendeltetésszerű használat során meghibásodó háztartási gépek javításának felelőssége.
A bérbeadóknak érdemes szem előtt tartaniuk, hogy a lakás állapota vonzza be a fizetőképes és megbízható bérlőket. A tiszta, igényesen bútorozott és jól felszerelt, korszerű berendezésekkel ellátott ingatlanok adják ki a leggyorsabban. Ma már a klímaberendezés is szinte alapvető elvárásnak számít. Fontos a stabil internetkapcsolat és a könnyen kalkulálható rezsiköltség.
A lakásbiztosítás meglétéről sem szabad megfeledkezni, érdemes már a szerződés tárgyalása során tisztázni a feltételeket. Bár a hazai lakásállomány közel háromnegyede biztosított, a bérbeadott lakások aránya ennél alacsonyabb. Ha az ingatlannak nincs biztosítása, a bérlő is köthet rá lakásbiztosítást a tulajdonossal egyeztetve. Gyakori megoldás, hogy a tulajdonos az épületet biztosítja, a bérlő pedig a saját ingóságaira köt szerződést, mivel a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonában esett kárt téríti meg.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása