Anthony Fauci, az amerikai Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének (NIAID) korábbi igazgatója és a Fehér Ház koronavírus-munkacsoportjának prominens tagja ismét a figyelem középpontjába került. Az azóta nyugdíjba vonult, 85 éves orvos és virológus az Egyesült Államok szenátusának Belbiztonsági és Kormányzati Ügyek Bizottsága előtt áll, ahol a SARS-CoV-2, a COVID-19-et okozó vírus eredetével kapcsolatos vádakkal szembesül. A republikánus többségű bizottság azt próbálja rábizonyítani, hogy ő és kollégái eltitkolták, miszerint a vírus egy laboratóriumban fejlődött ki, amerikai adófizetői pénzek felhasználásával.
A szenátusi meghallgatások során Anthony Fauci az amerikai alkotmány ötödik kiegészítésére hivatkozva megtagadja a válaszadást a kérdések többségére. Ez a jogi lépés lehetővé teszi számára, hogy ne tegyen önmagára nézve terhelő vallomást. A kritikusok ezt a hallgatást a bűnösség beismeréseként értelmezik, míg támogatói szerint ez egy ésszerű stratégia, amellyel elkerülhető, hogy szavait kiforgassák a bizottság tagjai, akik közül sokan koronavírus-összeesküvés-elméleteket hangoztatnak, és kevés orvosi vagy biológiai háttértudással rendelkeznek.
Fauci 2022-es nyugdíjazása után 2024-ben már megjelent a Kongresszus előtt a vírus eredetével kapcsolatban, akkor még határozottan visszautasította a titkolózásról szóló vádakat, nevetségesnek nevezve azokat. Azonban idén nyártól, amikor a Belbiztonsági és Kormányzati Ügyek Bizottsága vette át az ügy kivizsgálását, már nem volt hajlandó információkat átadni. A bizottság, amelynek általános feladata a kormány működésének ellenőrzése, most a COVID-19 kezelésével kapcsolatos meghallgatásokat tart.
A bizottság elnöke Rand Paul, aki egyben Kentucky állam republikánus szenátora és szemészorvos. Paul volt az első amerikai szenátor, akinek pozitív lett a koronavírus-tesztje, és a járvány idején többször is tudományosan megalapozatlan állításokat tett a vírussal kapcsolatban. Például azt javasolta, hogy aki átesett a betegségen, annak nem szükséges oltatnia magát, és az ivermektin kutatásának hiányát tudósok Trump-ellenességével magyarázta. 2021 óta a laborszökevény-elmélet egyik leghangosabb szószólója.
A koronavírus eredetével kapcsolatos vizsgálatok a pandémia kezdete óta intenzíven zajlanak. Két fő elmélet verseng egymással: az egyik szerint a SARS-CoV-2 természetes mutáció útján vált képessé az emberi fertőzésre, valószínűleg a vuhani vadállatpiacról kiindulva. A másik, az úgynevezett laborszökevény-elmélet azt állítja, hogy a vírus egy mesterségesen módosított vagy nem megfelelően kezelt kórokozóként szabadult el a Vuhani Virológiai Intézetből. Rand Paul ezt az utóbbi verziót támogatja, miszerint a laboratóriumban nem megfelelő biztonsági előírások mellett kísérleteztek a vírusokkal, és egy módosított változat valahogyan kijutott az intézmény falai közül.
Bár a laborszökevény-elméletet ma sokan összeesküvés-elméletként kezelik, sokáig komoly vizsgálatok tárgya volt a tudományos közösségben. A kulcskérdés az, hogy történtek-e úgynevezett funkciógyarapító (gain-of-function) kísérletek a vuhani laboratóriumban, és ha igen, milyen biztonsági intézkedések mellett. Emellett az is vizsgálat tárgyát képezi, hogy az amerikaiaknak, különösen az NIH-nek és Faucinak milyen szerepe volt ezekben a kutatásokban.
Az EcoHealth Alliance nevű nonprofit szervezet 2014-ben 3,7 millió dollár támogatást kapott az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézettől (NIH) denevér-koronavírusok kutatására. Ebből az összegből 600 ezer dollárt továbbítottak a Vuhani Virológiai Intézetnek. A projektet 2019-ben meghosszabbították, de a Trump-kormányzat 2020 áprilisában, a járvány kitörése után visszavonta a támogatást. A koronavírusok tanulmányozása tudományosan megalapozott és fontos, hiszen a 2002-2003-as SARS-járvány már megmutatta ezen vírusok potenciális veszélyét.
A vita középpontjában az áll, hogy a vuhani laboratóriumban végzett kutatások funkciógyarapító kísérleteknek minősültek-e. Ralph Baric amerikai és Shi Zhengli kínai kutatók már a pandémia előtt évekkel dolgoztak koronavírusokkal funkciógyarapító kísérletekben, olyan kimérákat hozva létre, amelyek gyorsan fertőzték az emberi légúti sejteket. Peter Daszak, az EcoHealth Alliance elnöke publikált együtt Sivel, aki azonban tagadja, hogy a vuhani laboratóriumban SARS-CoV-2-vel dolgoztak volna.
Fauci 2021 májusában kijelentette, hogy az NIH soha nem finanszírozott és jelenleg sem finanszíroz funkciógyarapító kutatásokat a Vuhani Virológiai Intézetben. Rand Paul azonban két tudományos publikációra hivatkozva állítja, hogy az ottani kutatások megfeleltek a funkciógyarapító kísérletek definíciójának. Az egyik egy 2015-ös tanulmány volt, amely egy SARS-szerű vírust vizsgált, és egy kiméra vírust hozott létre a denevér-koronavírus SHC014 tüskefehérjéjének beépítésével egy egérhez alkalmazkodott SARS-CoV genetikai hátterébe.
A másik, 2017-es publikáció pedig denevérpopulációkból gyűjtött minták genetikai elemzésével vizsgálta a SARS-CoV közeli rokonait, több olyan denevér-koronavírust azonosítva, amelyek genetikai részekben hasonlítottak a SARS-CoV-ra, és rekombinációval létrehozhatták annak elődjét. A vita tehát alapvetően a funkciógyarapító kísérlet definíciójának értelmezésén múlik, valamint azon, hogy az amerikai szövetségi támogatás milyen mértékben járult hozzá ezekhez a kutatásokhoz Vuhanban.
A szenátusi meghallgatások folytatása várhatóan további feszültségeket generál majd a tudományos közösség és a politikai szereplők között. Fauci hallgatása, bár jogilag megalapozott, továbbra is táplálja a kritikákat és az összeesküvés-elméleteket, míg támogatói szerint ez a legjobb védekezés a politikai támadásokkal szemben. A koronavírus eredetének tisztázása továbbra is globális érdek, de a kínai hatóságok együttműködésének hiánya nehezíti a nemzetközi ellenőrző szervezetek munkáját.
Rand Paul szenátor személyes érintettsége és korábbi, tudománytalan állításai árnyalják a bizottság objektivitását. Feleségének a Remdesivir gyártó cégbe történt befektetése is kérdéseket vet fel az érdekkonfliktusokról. A vita nem csupán a tudományos definíciókról szól, hanem az átláthatóságról, a felelősségre vonásról és a közbizalomról is egy olyan időszakban, amikor a dezinformáció különösen nagy kihívást jelent.
A meghallgatások eredménye befolyásolhatja a jövőbeli pandémiás felkészültséget és a nemzetközi kutatási együttműködések szabályozását. Az amerikai adófizetők pénzének felhasználása és a kutatások biztonsági protokolljai továbbra is központi kérdések maradnak, amelyekre a bizottság választ keres. A végső cél a koronavírus eredetének teljes körű feltárása, ami alapvető fontosságú a hasonló járványok megelőzéséhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása