Donald Trump amerikai elnök ismét a vámok eszközéhez nyúlt, önkényesen emelve és csökkentve azokat, megsértve ezzel a nemzetközi megállapodásokat, amelyeket maga is aláírt, és valószínűleg az amerikai szövetségi törvényeket is. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint ezúttal a kényszermunka felszámolásának kérdése szolgál új ürügyként a vámokkal való visszaélésre.
Az amerikai kormányzatnak természetesen igaza van abban, hogy a kényszermunka visszaszorítása érdekében túl kevés intézkedés születik világszerte. Stiglitz azonban hangsúlyozza, hogy a hangoztatott aggodalom csupán álcázás. A legújabb vámok szorosan illeszkednek azokhoz, amelyeket Trump korábban a kereskedelmi mérlegekre hivatkozva vetett ki. A közgazdász megkérdőjelezi, hogy valóban elhihető-e, hogy a kétoldalú kereskedelmi hiány problémája véletlenül éppen a kényszermunka kérdésével mutat szoros összefüggést.
A Legfelsőbb Bíróság korábban hatályon kívül helyezte Trump előző vámjait, mire a kormányzat 150 napra szóló ideiglenes vámokat vezetett be, amelyeket a bíróságok már jogellenesnek minősítettek, de amelyek ellen még mindig fellebbezés folyik, miközben a vámok július végén lejártak. A mostani új vámokat egy olyan „vizsgálat” nyomán vezették be, amely más országok állítólagos mulasztásait térképezte fel a munkaügyi visszaélések elleni fellépés terén.
Érdekes módon Kínát, amelyet régóta a kényszermunkával előállított áruk egyik fő forrásának tartanak, nagyrészt megkímélték az új intézkedésektől. Stiglitz rámutat, hogy Kína a ritkaföldfémek és a kritikus fontosságú ásványi anyagok feletti ellenőrzésével bármikor kellemetlen helyzetbe tudja hozni Trumpot. A közgazdász megfigyelése szerint, amikor egy országnak megvannak az eszközei és az elszántsága ahhoz, hogy visszavágjon Trumpnak, az amerikai elnök általában meghátrál. Ezúttal még csak nem is vette a fáradságot, hogy összetűzésbe keveredjen a kínaiakkal.
Stiglitz szerint Trump kényszermunka elleni fellépésének képmutatása abban is megnyilvánul, hogy ha valóban aggódna a probléma miatt, akkor az Egyesült Államokon belül is foglalkozna vele. Az amerikai alkotmány 13. kiegészítésének egy kiskapuja ugyanis lehetővé teszi a kényszermunkát „bűncselekmény büntetéseként”, ami az Egyesült Államokat a kényszermunka egyik központjává teszi, tekintettel a magas börtönnépességre és az alacsony bérért dolgozó elítéltekre.
A közgazdász elemzése szerint Trump vámháborúi nem vezettek a gyártás visszatelepítéséhez az Egyesült Államokba. Sőt, második beiktatása óta az amerikai feldolgozóipari munkahelyek száma 75 000-rel csökkent, miután Joe Biden elnöksége alatt emelkedést mutatott. Névlegesen az amerikai áruforgalmi kereskedelmi hiány valójában nőtt Trump második hivatali ideje alatt, elérve a rekordmagas 1,24 billió dollárt. Stiglitz hangsúlyozza, hogy ez nem meglepő egyetlen közgazdász számára sem, mivel a többoldalú kereskedelmi hiányok kevésbé függenek a vámoktól, mint inkább olyan kulcsfontosságú makrogazdasági változóktól, mint a hazai nemzeti megtakarítások, amelyet Trump rekordméretű költségvetési hiányai aláástak. A vámokat az importőrök fizetik meg, ami felhajtja a belföldi árakat.
Stiglitz szerint Trump zsarolása azért működik, mert túl sokan, belföldön és külföldön egyaránt, kapituláltak előtte. A legtöbb vállalkozás és rivális kormány arra a következtetésre jutott, hogy jobb együttműködni, mint kiállni magukért. Azonban Trump, mint minden autoriter vezető, attól függ, hogy félnek-e tőle. Minél tovább adja meg a világ neki azt, amire szüksége van, annál nagyobb katasztrófa vár mindannyiunkra.
A közgazdász szerint Európának különösen nagy lehetősége van arra, hogy fellépjen Trump protekcionizmusa ellen. Az Európai Unió, mint a világ legnagyobb egységes piaca, felhasználhatja a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusát (CBAM) arra, hogy vámokat vessen ki azokra az árukra, amelyek olyan országokból származnak, ahol nem árazzák megfelelően a szén-dioxid-kibocsátást. Emellett digitális szolgáltatási adókat is bevezethet. Stiglitz szerint Trump valószínűleg megtorolná az ilyen lépéseket, de ez csak az amerikai fogyasztóknak és vállalkozásoknak ártana. A nemzetközi jog és a szabályokon alapuló világrend fenntartása érdekében kulcsfontosságú, hogy a világ kiálljon Trump ellen.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása