A 2026-os rendkívüli nyári aszály súlyos gazdasági kockázatokat jelent Magyarország számára, messze túlmutatva a mezőgazdasági problémákon. A Duna történelmi mélypontra süllyedt vízállása nemcsak a folyami áruszállítást bénítja meg, hanem a paksi atomerőmű működésére is jelentős nyomást gyakorol. Erre hívja fel a figyelmet elemzésében a csehországi székhelyű Akcenta CZ, melynek megállapításait a Portfolio is összefoglalta. A kialakult helyzet az egész magyar gazdaságot érintő kockázattá vált.
A Duna alacsony vízszintje és magas hőmérséklete miatt a paksi atomerőmű jelentősen visszafogta termelését. A normál működéshez képest jelenleg mindössze körülbelül 240 megawatt teljesítményt ad a hálózatnak, ami kapacitásának csupán 10 százaléka, és mindössze egyetlen blokk üzemel. Ezzel egy időben a tartós hőhullámok miatt a villamosenergia-igény történelmi csúcsok közelében alakul, ami tovább növeli a hiányzó hazai kapacitás pótlásának költségeit. A folyami áruszállítás is akadozik, a teherhajók már nem igazán tudnak közlekedni. Ezért a szállítmányok jelentős része a közutakra terelődött, ami növeli az amúgy is túlterhelt közlekedési hálózat terhelését. Az energiatakarékossági intézkedések következtében a hatóságok a csúcsidőszakokban a vasúti teherforgalmat is korlátozták, ami tovább súlyosbítja a szállítási nehézségeket.
A kialakult helyzet jóval túlmutat egy rendkívüli műszaki eseményen, egy régóta fennálló szerkezeti kockázat kézzelfogható megnyilvánulása. Szakemberek már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a paksi atomerőmű esetleges teljesítménycsökkenése nem csupán az ország villamosenergia-ellátását teszi sérülékenyebbé. Hatással lehet a gazdasági növekedésre, az inflációra és végső soron az államháztartásra is. Az Akcenta CZ, Közép-Európa egyik legnagyobb nem banki pénzforgalmi intézménye, most ismételten felhívja a figyelmet erre a veszélyre. Elemzésük megerősíti a korábbi aggodalmakat, melyeket az Index is részletesen bemutatott.
Az Akcenta CZ számításai szerint a másnapi villamosenergia-piacon kialakult árrobbanás összességében 100-200 milliárd forintos többletterhet jelenthet a gazdaság számára. Ez a pluszköltség végső soron nemcsak az energiapiac szereplőit érinti, hanem megjelenhet a vállalatok működési költségeiben, az állami kiadásokban és közvetve a fogyasztói árakban is. A kieső hazai termelést egyre drágább villamosenergia-importtal kell pótolni, ami tovább növelheti a költségnyomást. A folyami áruszállítás akadozása miatt megnövekedett közúti fuvarozás tovább növeli az üzemanyag iránti keresletet. Ez egy olyan időszakban történik, amikor a geopolitikai feszültségek miatt a kőolaj világpiaci ára eleve jelentős kilengéseket mutat, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Eduard Kusala, az Akcenta CZ elemzője szerint a dráguló logisztika és a költségesebb energiaimport rövid idő alatt beépül a vállalatok működési költségeibe. A cégek ezeket a megnövekedett kiadásokat előbb-utóbb kénytelenek továbbhárítani a fogyasztókra, ami újabb inflációs hullámot indíthat el. A romló külkereskedelmi mérleg és a felerősödő inflációs kockázatok miatt a Magyar Nemzeti Bank mozgástere is beszűkül. Ennek következtében kevesebb lehetősége marad a kamatok további csökkentésére, ami lassíthatja a gazdasági élénkülést. A vállalkozások hitelfinanszírozása is hosszabb ideig maradhat drágább a korábban vártnál, ami fékezheti a beruházásokat és a növekedést. Az energiaimport növekvő devizaigénye nyomást helyez a forint árfolyamára is. Míg az év első felében egy euróért nagyjából 350 forintot kellett fizetni, a fokozódó bizonytalanság hatására az árfolyam 362 fölé gyengült. A helyzet elsősorban azokat a kis- és középvállalkozásokat érinti hátrányosan, amelyek működésük során jelentős mértékben támaszkodnak importált alapanyagokra vagy alkatrészekre. Számukra a magasabb energia- és finanszírozási költségek mellett a gyengébb forint is tovább növeli a kiadásokat, ami versenyképességüket is rontja.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása