A Duna szlovákiai szakaszáról érkező vízhozam stabilizálódott, ami a magyar és szlovák vízügyi szakemberek, valamint döntéshozók összehangolt munkájának köszönhető. Ezt a kedvező hírt Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter jelentette be a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében. A bejelentés a két ország közötti intenzív egyeztetéseket követően történt, amelyek célja a határszakaszon tapasztalható alacsony vízállás okozta kihívások kezelése volt.
Az elmúlt időszakban a Duna vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, ami komoly aggodalmakat váltott ki mindkét országban. A tartós aszály és a rendkívüli hőség jelentősen befolyásolta a folyó hidrológiai állapotát, ami kihívások elé állította a vízgazdálkodást, az energiatermelést és a hajózást. A kritikus helyzet kezelése érdekében elengedhetetlenné vált a szomszédos államok közötti szoros együttműködés.
Orbán Anita külügyminiszter telefonon egyeztetett Tomáš Tarabával, Szlovákia miniszterelnök-helyettesével és környezetvédelmi miniszterével. Ezt megelőzően Juraj Blanár szlovák külügyminiszterrel is folytatott megbeszéléseket a Duna vízhozamáról. A magyar fél kérése az volt, hogy Szlovákia tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű víz érkezzen a Dunán Magyarországra, és a vízhozam eloszlása is a lehető legegyenletesebb legyen.
Tomáš Taraba szlovák miniszterelnök-helyettes ígéretet tett arra, hogy országa a jelentős belföldi vízhiány ellenére is mindent megtesz a kérés teljesítése érdekében. Kiemelte, hogy Szlovákia teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit a Duna vízmennyiségével kapcsolatban, és Magyarország hiánytalanul megkapja a nemzetközi szerződésekben garantált, másodpercenkénti 400 köbméteres vízmennyiséget. Ez az egyezményes mennyiség biztosítja a folyó alapvető ökológiai és gazdasági funkcióinak fenntartását a magyar szakaszon.
A magyar külügyminiszter egyúttal cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a Duna alacsony vízállásáért a szomszédos országok, így Szlovákia vagy Ausztria lennének felelősek. Hangsúlyozta, hogy az extrém időjárási körülmények, a hosszan tartó szárazság és a magas hőmérséklet okozzák a problémát, nem pedig a felsőbb folyás menti országok vízelvezetési gyakorlata.
A szlovák fél további együttműködési készségét is kifejezte. Tomáš Taraba ígéretet tett arra, hogy amennyiben Szlovákiában hamarabb érkezik jelentősebb csapadék, készek az abból származó többletvíz egy részét elsőbbséggel Magyarország rendelkezésére bocsátani. Ez a gesztus jelentős mértékben hozzájárulhat a magyarországi vízhiány enyhítéséhez és a Duna vízállásának további javulásához.
A stabilizálódott vízhozam és a szlovák ígéret különösen fontos a jelenlegi energiakrízis és a vízhiányos időszak fényében. A Duna megfelelő vízszintje kritikus az energiatermelés szempontjából, különösen a paksi atomerőmű hűtéséhez. Tomáš Taraba szlovák miniszterelnök-helyettes korábban utalt arra, hogy a súlyos helyzet akár az atomerőmű leállításának veszélyét is magában hordozhatja, ami rávilágít a vízellátás stratégiai jelentőségére.
A hidrológiai helyzet a közeljövőben tovább javulhat az időjárás változásának köszönhetően. A várható csapadék a következő napokban kisebb vízszintemelkedést hozhat, ami tovább enyhítheti a Duna alacsony vízállásából eredő feszültségeket. Az együttműködés és a közös fellépés példája azt mutatja, hogy a regionális kihívásokra csak összehangolt nemzetközi erőfeszítésekkel lehet hatékonyan reagálni. A két ország közötti párbeszéd és a vízügyi szakemberek munkája alapvető fontosságú a Duna vízgyűjtőjének fenntartható kezelésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása