A magyar fizetőeszköz gyengüléssel zárta a hetet a vezető valutákkal szemben, annak ellenére, hogy a nemzetközi devizapiacokon a dollár lendületes erősödése megtorpant. Az euró árfolyama a hét eleji 360 forint alatti szintről 364 forint fölé emelkedett péntekre, a dollár pedig 315 forint alatti jegyzésekről közel 317 forintig kapaszkodott, ahogy azt az MBH Bank elemzői összegezték. A forint teljesítménye összességében csalódást keltő volt, mivel a hét elején még kedvező fordulat reménye csillant fel.
A hétfői napon az olaj- és földgázárak visszaesése javította a befektetői hangulatot, ami rövid időre 359 alá erősítette a forintot az euróval szemben. Ez a lendület azonban gyorsan kifulladt, és szerdára az energiaárak ismét emelkedésnek indultak, a forint pedig 363 fölé gyengült, ahogy Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutatott. Ez a gyengülés azért figyelemre méltó, mert a magyar deviza már alacsonyabb szinten állt, mint az előző hét végén, amikor az olaj ára még kedvezőbb volt, jelezve, hogy a nemzetközi nyersanyagpiaci folyamatok önmagukban már nem elegendőek a forint érdemi támasztásához.
A hét egyik kulcseseménye a Federal Reserve szerdai kamatdöntése volt, ahol a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyták az irányadó kamatot. Bár a döntést követő tájékoztató nem adott egyértelmű iránymutatást a FED következő lépéseire vonatkozóan, a piac a dollár szempontjából kedvezőtlenül értelmezte azt, ami az amerikai deviza gyengüléséhez vezetett az euróval szemben. Normál piaci környezetben ez kedvező lehetett volna a forint számára, azonban a magyar fizetőeszköz csak átmenetileg tudott erősödni, majd ismét elveszítette lendületét. Ez megerősítette azt a feltételezést, hogy a forint árfolyamát ezen a héten elsősorban nem a nemzetközi devizapiaci folyamatok, hanem a Magyarországgal kapcsolatos kockázatok mozgatták.
Csütörtökön a vártnál gyengébb magyar GDP-adat ellenére a forint enyhén erősödött, ami a kedvezőbb termékkülkereskedelmi adatok részleges ellensúlyozásának volt köszönhető. Délután az Egyesült Államokból is a vártnál gyengébb GDP-adat érkezett, miközben az eurózóna teljesítménye kedvezőbb képet mutatott. Ennek hatására a dollár tovább veszített értékéből az euróval szemben, de a forint ebből az árfolyam-előnyből ismét csak korlátozottan tudott részesedni.
Az elmúlt időszakban a piacokat egyszerre mozgatták az iráni–izraeli konfliktus fejleményei, a Federal Reserve kamatdöntése, valamint az Egyesült Államokból és Európából érkező inflációs és GDP-adatok. Regős Gábor szerint ritka, hogy ennyi, önmagában is piacmozgató esemény sűrűsödjön össze néhány nap alatt. A közel-keleti konfliktus minden újabb fejleményére érzékenyen reagáltak a piacok, ami rendkívül hektikus mozgásokat eredményezett a kőolaj és a földgáz jegyzéseiben.
A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára az előző hetet 98 dollár felett zárta, majd hétfőn meredek eséssel 87 dollárig süllyedt a közel-keleti enyhülés reményében. Ez a megnyugvás azonban rövid életű volt, és szerdától az olajár ismét emelkedésnek indult, elérve a 93 dollárt, miután geopolitikai kockázatok felerősödtek. Pénteken a Hormuzi-szoros hajózhatóságával kapcsolatos kedvező hírek hatására az ár 85 dollárig csökkent, majd a nap második felében ismét emelkedni kezdett, és délután 88 dollár körül alakult.
A hét végére ismét a hazai tényezők kerültek előtérbe, a forint pénteki további gyengülése összefüggésbe hozható az ország energiaellátásával kapcsolatos bizonytalanságokkal. Az ipari termelés esetleges visszaesése és a drágább energiaimport egyaránt ronthatja a folyó fizetési mérleg kilátásait, ami rendszerint nyomást helyez a hazai devizára. Míg a dollárral szemben a forint árfolyama érdemben nem változott, a régiós versenytárs lengyel zlotyhoz képest nagyjából 1 százalékot veszített értékéből, ami arra utal, hogy a befektetők ezen a héten elsősorban Magyarország-specifikus kockázatokat áraztak be.
A forint az elmúlt hetekben mintha egyre kevésbé reagálna hevesen a külső sokkokra. A korábban jelentős árfolyamkilengéseket kiváltó hírek most már jóval visszafogottabb mozgásokat eredményeztek, ami arra utalhat, hogy a piac részben már beárazta a kockázatokat, vagy éppen más, Magyarország-specifikus tényezők kerültek előtérbe. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a belső gazdasági folyamatok és az energiaellátás biztonsága egyre nagyobb súllyal esik latba a befektetők döntéseiben.
A következő héten a figyelem továbbra is elsősorban a közel-keleti konfliktus alakulására és az olajár mozgására irányul majd, mivel ezek továbbra is meghatározó tényezői lehetnek a pénz- és tőkepiacoknak. A befektetők emellett iránymutató makrogazdasági adatokra is figyelnek majd. Csütörtökön teszik közzé a júniusi ipari termelési és kiskereskedelmi forgalmi adatokat, amelyek támpontot adhatnak a második negyedéves magyar GDP vártnál gyengébb alakulásának megértéséhez.
Pénteken érkezik a júliusi inflációs adat, amely a Magyar Nemzeti Bank következő kamatdöntései szempontjából is kiemelt jelentőségű lehet. Júniusban az éves infláció 1,7 százalék volt, és Regős Gábor várakozása szerint júliusban is nagyjából ezen a szinten maradhat a pénzromlás üteme, ami továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jelez. A piac nem elsősorban az augusztusi kamatdöntésre figyel, hanem arra, hogy a pénteken érkező inflációs adat milyen mozgásteret hagy a szeptemberi döntés előtt, amit az infláció alakulása, a forint árfolyama és a geopolitikai feszültségek is befolyásolhatnak.
Az elemzők szerint a forint előtt álló napokban a korábbinál szűkebb mozgástér valószínűsíthető, de a kilátások összességében romlottak. Regős Gábor szerint az euró árfolyama 358 és 370 forint között alakulhat a héten, míg Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője 354 és 370 forint közötti euró/forint, valamint 310–325 forintos dollár/forint sávot prognosztizál. Érdemben nagyobb forintgyengülés akkor sem zárható ki, ha a közel-keleti konfliktus újabb energiaár-emelkedést idéz elő, vagy ha Magyarország energiaellátásával kapcsolatos problémák tovább súlyosbodnak.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása